Napjaink egyik aktuális problémája, hogy az energetikai függetlenség egy olyan szintet érjen el, ami nem jelent veszélyt egy országban vagy régióban élők számára. Kárpátalja is próbál alternatívákat keresni az energetikai függetlenedésre, jelen pillanatig kisebb-nagyobb sikerrel. A technológia és annak fejlődése mára lehetővé tette a napelemes rendszerek akár háztartási méretben való telepíthetőségét, valamint a nagyméretű szélerőmű parkok hosszú távú használatát. Kárpátalja is elindult ezen az úton. Kutatásunk hozzájárulhat azon potenciális helyszínek kiválasztásához ahol, a kereslet és a kínálat találkozik, ahol van igény a decentralizált energiatermelésre és ahol van is potenciál. A kutatásom célja bemutatni Kárpátalja természeti adottságait, a Carpat Clim adatbázis felhasználásával egy általános kép kialakítása középpontban a szélenergia potenciál. Az adatbázis 1961. január 1-től 2010.december 31-ig felölelő időszakát vizsgálom meg és azokból következtetéseket vonok le. Az utóbbi években több napelempark is épült a megyében, ezért a már kiépített helyszíneken potenciál és igény felmérést is lehetne végezni a szélerőmű parkokra. Korábbi tanulmányokban említett következtetések megállapításának felülvizsgálata, mennyire helytállók a mai viszonyokat figyelembe véve a vizsgált városokra. A kapott eredmények részletes képet adnak a szélklíma statisztikai struktúrájáról, ami a szélenergia-potenciál további azonosításához szükséges adatokat szolgáltatja. A szélenergia-ipar az elmúlt évtizedekben jelentős növekedést ért el, mint környezetbarát energiaforrás. A szél adatok feldolgozása és így a vele együtt járó elemzés egy általános szélenergiai képet vetített le elénk Kárpátalja potenciáljáról.