A gyermek alapvető tevékenysége a játék, amelyen keresztül felfedezi önmagát, a szűkebb és tágabb környezetét, valamint a körülötte lévő ok-okozati összefüggéseket, és a világ működését. A zene, a ritmus, a mozgás, a tánc és a játéktevékenység által olyan komplex élményben, és egyben fejlesztésben lehet része a kisgyermekeknek, amelyek által érzelmi világuk sokkal gazdagabb lesz, szókincsük, ismeretük gyarapodik, mozgásuk koordináltabbá, esztétikusabbá válik. A motorikus képességeket nem csak a testnevelési és a mozgásórák fejlesztik, hanem a népi játékok is. A legtöbbjük olyan mozgásformákat kíván meg, amelyek valamilyen ritmuson alapulnak, ezért a folyamatos játszás a ritmusérzékkel együtt a nagy- és finommozgásokat, a motorikus képességeket is erősíti és fejleszti. A szakirodalom feldolgozásával és a gyakorlati példaanyagok bemutatásával azt kívántam bizonyítani, hogy amennyiben az óvodapedagógusok figyelembe veszik a kisgyermekek egyéni adottságait és képességeit, valamint az igényeiket előtérbe helyezve végzik a zenei- és mozgásfejlesztő nevelőmunkát, akkor olyan képességek és készségek alakulnak ki az óvodásokban, melyek hozzásegítik őket az iskolaérettség eléréséhez, és sikeresebben állják meg a helyüket az iskolában és a felnőtt életükben egyaránt. Jelen dolgozat egy összefoglalót kívánt nyújtani arról, hogy az óvodai nevelésben hogyan, milyen módon jelennek meg a népi játékok, és ezek milyen hatással bírnak az óvodáskorú gyermekek személyiségfejlődésére.