A kötődési stílus és az online párkapcsolati viselkedés összefüggései: a szexuális asszertivitás szerepe a digitális intimitás és az online szexuális zaklatásnak való kitettségben

Abstract

Kutatásunkban azt vizsgáltuk, miként függ össze a felnőttkori kötődési bizonytalanság a digitális intimitással és az online szexuális zaklatásnak (OSH) való kitettséggel, valamint, hogy a szexuális asszertivitás képes-e védőfaktorként módosítani ezeket a kapcsolatokat. A téma aktualitását a párkapcsolati dinamika fokozódó digitalizációja és az online visszaélések klinikai relevanciája adta. A vizsgálatban 156 fő vett részt (71,8% nő). A mérőeszközök között a Kötődési Stílusok Kérdőívet (ECR-R), a Párkapcsolati Intimitás Kérdőívet (PAIR-H), a Szexuális Asszertivitás Skálát (SAS), valamint az online zaklatást és digitális kontrollt mérő skálákat alkalmaztuk. Eredményeink igazolták, hogy a kötődési bizonytalanság mindkét dimenziója negatív összefüggést mutat az érzelmi intimitással és pozitív együttjárást jelez az online áldozattá válás kockázatával (p<0,001). Megállapítottuk, hogy míg az elkerülő kötődés az online térben is fokozottabb távolságtartással jár együtt, a szorongó kötődés esetében a technológia a megerősítés-keresés és a kapcsolati monitorozás eszközeként jelenik meg (hiperaktiváció). Bár a szexuális asszertivitás önmagában pozitív kapcsolatban áll az intimitással (r=0,411), moderációs modelljeinkben nem bizonyult szignifikánsnak, nem mutatkozott statisztikai bizonyíték arra, hogy tompítaná a bizonytalan kötődés és a negatív kimenetek közötti összefüggést (p-szorongás =0,618; p-elkerülés =0,235). A kötődési szorongás és az asszertivitás együttesen az OSH gyakoriságának 16,4%-át magyarázta (R2=0,164), azonban az interakciós hatás elmaradása arra utal, hogy az egyéni készségfejlesztés önmagában nem ellensúlyozza a technológia által közvetített kényszerítést és a strukturális sebezhetőséget. Különösen fontos eredménynek tartjuk a zaklatás gyakorisága és szubjektív kellemetlensége közötti negatív korrelációt (r=−0,255,p=0,001), amely a vizsgált mintában jelen lévő érzelmi deszenzitizáció folyamatára utal. Konklúziónk szerint a prevencióban a puszta nemet mondás tanítása helyett a digitális tudatosságra és a szexuális határátlépések normalizációja elleni fellépésre kell helyezni a hangsúlyt.