Az SCLC immun checkpoint gátló kezelés hatékonyságát előrejelző biomarkerek vizsgálata az immunszinapszis szempontjából

Abstract

A kissejtes tüdőrákok (SCLC) kezelésében alkalmazott immun checkpoint gátló (ICI) terápia hatékonysága elmarad a nem kissejtes tüdődaganatok esetén kapott eredményektől. Az SCLC-vel diagnosztizált betegekben a tumor mikrokörnyezetében alacsonyabb számban expresszálódnak az egyes biomarkerek, többek között az ICI-k célpontja a programozott sejthalál-1 fehérje (PD-1), melynek okán ezen molekula prediktív biomarkerként nem alkalmazható. Vizsgálatunk során SCLC-vel diagnosztizált, immun checkpoint gátló kezelésben részesült betegek szövettani mintáit vizsgáltuk, különös figyelmet fordítva a tumor mikrokörnyezetében lévő CD8+ T-sejtekre, béta-2-mikroglobulinra (B2M) és az MHC-I fehérjékre. A tumor mikrokörnyezete és az immunszinapszis karakterisztikája hatással van a kezelés várható kimenetelére. Eredményeink alapján a B2M, az MHC-I, valamint a CD8+ T-sejtek expressziója egymással korrelál, illetve a dohányzási státusz jelentősen befolyásolja a B2M szintet. Valódi predikítiv értéke ezen biomarkereknek a vizsgálatban nem volt megállapítható.