A doktori disszertáció az oktatási reformok és tanárok különös kapcsolatát, konkrétan a romániai közoktatási változásoknak a romániai magyar pedagógusokra gyakorolt hatásait vizsgálja. A romániai közoktatás elmúlt másfél évtizede állandó változások színtere volt, és az oktatás megújítási szándéka decentralizációs törekvésekben nyilvánult meg. Ezek a folyamatok a gyakorló pedagógusok helyzetét sem hagyták érintetlenül. A dolgozat, szerkezeti felépítését tekintve, három fő részből épül fel. A disszertáció első részében a témához kapcsolódó elméleti megközelítéseket értelmezzük, a második részben a romániai közoktatás helyzetét és utóbbi másfél évtizedének változási folyamatait mutatjuk be, a harmadik részben pedig empirikus kutatásunk eredményeit foglaljuk össze. A disszertáció elméleti része az oktatási reformok témakörét „járja körül” négy nagyobb egységben, az oktatás rendszerszemléletű megközelítésétől a tanári szakmát érintő alapvető kérdésekig. Az oktatási rendszer meghatározásán túlmenően, annak sajátos működését, környezetével való kapcsolatát és rendszerként való relatív önállóságát taglaljuk. A különböző oktatásirányítási modellek áttekintésével párhuzamosan arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a korábban centralizált oktatási rendszerek számára melyik modell jelenthet megoldást. Az oktatási reformokkal külön fejezetben foglalkoztunk, mivel ez képezett kiindulópontot a romániai közoktatási reform lényegének megértésében. A továbbiakban – egy-egy külön fejezetben – nagyobb súllyal elemeztük a tantervek és a tanári szakma kérdéskörét. A dolgozat második – a romániai közoktatás reformjára fókuszáló – részében azokat a területeket elemeztük, amelyekre témánk szempontjából szükségünk volt ahhoz, hogy a romániai oktatásügyi változások pedagógusokra gyakorolt hatásait mélységükben lássuk. Így egy-egy fejezetben foglakoztunk az oktatási reform előzményeivel és fontosabb szakaszaival, az oktatási rendszer szerkezeti felépítésével, a decentralizáció kérdéskörével, a tantervi reformmal, ill. a tanári szakma helyzetével. A disszertáció harmadik része empirikus vizsgálatunk leírását tartalmazza. Pedagógus-kutatásunkkal alapvetően arra a kérdésre kerestük a választ, hogy az utóbbi másfél évtized romániai oktatásügyi változásai milyen hatást gyakoroltak az alapképzésben tevékenykedő romániai magyar tanítók egy részére. A vizsgálat leírásának kiindulópontjaként részletesen megfogalmaztuk a kutatási problémát, majd hipotéziseink jellemzőire világítottunk rá. Hipotéziseinket – témánk összetett jellegéből adódóan – a vizsgált területekhez kötődő eredmény-értelmezések rendjén részletezzük. A kutatási probléma feltárása után a problémához kapcsolódó fogalmak konceptualizációja, majd a mintavétel technikájának és minta jellemzőinek bemutatatása következett. Ezt követően, disszertációnk empirikus részének második felében kérdőíves vizsgálatunk eredményeinek értelmezésére került sor. Vizsgálatunk eredményeit az alábbi szerkezeti felépítéssel értelmeztük: oktatási reform, javaslatok a közoktatás helyzetének javítására, tantervi szabályozás, az iskolai munka feltételei, szakmai önkép, a szakmai tevékenység értékelése és a pálya társadalmi megbecsültsége az oktatási reform folyamatában. A Hargita megyei magyar tanítók adott területre vonatkozó véleményének feltárásán túlmenően azt is vizsgáltuk, hogy a vélemények összefüggésbe hozhatók-e az általunk vizsgált háttérváltozókkal (életkor, nem, iskolai végzettség, szakmai tapasztalat, iskolai településtípus, továbbképzésen való részvétel és többlettevékenység). Végső következtetéseinket empirikus kutatásunk eredményei és a romániai közoktatási változások rendszerszemléletű elemzése alapján vontuk le. A disszertáció mellékletének jelentős részét a kutatás kontrollját biztosító statisztikai adatok (kereszttáblák) teszik ki. A disszertáció arra hívja fel a figyelmet, hogy az oktatásügy modernizációja egy kikristályosodott, hosszú távú, koherens oktatáspolitika hiányában elképzelhetetlen, ugyanakkor a pedagógusokban rejlő energiatartalékok kiaknázása és motiváltságának erősítése a romániai közoktatás megreformálásának, megújításának zálogát képezheti.

My dissertation examines the special relation between the educational reforms and the teachers, that is, the effect of the changes of the Romanian educational system on teachers. In the last one and a half decades the Romanian education was the scene of continuous changes and the intention of the reformation of education manifested itself in the decentralizing pursuits.  These processes have not left untouched even the situation of the practising educators.
Considering the buildup of the dissertation we can say it is formed from three parts. In the first part we discussed the theoretical approaches concerning the theme, in the second we presented the situation of the Romanian education and the processes of changes in the last one and a half decades, while in the third part we summarized the results of our empirical research. The theoretical part of the dissertation discusses the subject matter of the reforms in four bigger units, starting with the approaches to the system and ending with the primordial problems of the profession of educator. In the definition of the educational system we construed its specific functioning, its connection to its environment and its relative separateness as a system. In a parallel way, through a survey of the different models of teaching control, we searched for the answer to the question, which model should be the answer for the earlier centralized educational systems. We discussed the educational reforms in a different chapter, since these mean a starting point in the understanding essence of the Romanian educational reform. Further, in separate chapters, we analyzed the curriculum and the questions of the profession of teacher. In the second part of the dissertation – focused on the educational reform from Romania – we analyzed those areas, which were necessary from the point of view of our theme, in order to see in their depth the effects of the changes of the Romanian educational system on the educators. Thus, in separate chapters we presented the antecedents and the main stages of the educational reform, the structural build up of the educational system, the question of the decentralization, the curricular reform, and the situation of the profession of teacher.
The third part of the dissertation presents our empirical research. During our survey we searched for an answer to the question, what were the effects of the changes in the Romanian educational system in the last one and a half decades on the practising Hungarian primary school teachers from Romania. As starting point of the presentation we defined largely the problem of the research, then we exposed the characteristics of our hypotheses. Our hypotheses – given by the complex character of our theme – are paraphrased along the interpretation of the results of the examined areas. After the presentation of the theme of the research the conceptualization of the concepts connected to the theme follows, then the technique of sampling and the presentation of the characteristics of the sample follow. In the second part of the empirical part of our dissertation we interpreted the results of the questionnaire. The results were summarized as follows: educational reform, suggestions for the amelioration of the situation of the education, rating of curriculum, the conditions of working in a school, professional self-picture, the evaluation of the professional activity and the social appreciation of the profession in the process of the educational reform. During the presentation of the opinion of the Hungarian primary teachers from Harghita we also analyzed if their opinion can be correlated with the variables from the background, analyzed by us (age, sex, qualification, professional experience, type of school locality, participation to vocational courses and done activities).
We draw our conclusions on the basis of the results of our empirical research and of the analysis of the changes of the Romanian education. In order to assure the possibility of controlling the research we annexed the statistical data (charts) to the dissertation. 
The dissertation attracts the attention on the fact that the modernization of the education in the absence of a well crystallized, of a long-termed coherent educational policy is impossible. And, at the same time the exploitation of the energy supply hidden in the educators and the strengthening of their motivation may be the earnest of the reformation and renewal of the Romanian education.