Since its adoption in 1950, the Convention for the Protection of Human Rights and Fundamental Freedoms has established one of the best mechanism for the international protection of human rights. Because of the continuous increase of the European Court of Human Rights’ workload, the modification of the Court’s procedure was needed. During this reform, a new admissibility requirement is inserted in Article 35 of the Convention, which empowers the Court to declare inadmissible applications where the applicant has not suffered a significant disadvantage. This new admissibility criteria is applicable since 1 June 2010 (when Protocol No. 14. entered into force). The study examines the travaux preparatoires and the current text of the Protocol, and analyzes the case-law of the Court concerning this new criteria.

1950-ben történt elfogadása óta az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló római egyezményt (a továbbiakban: Emberi Jogok Európai Egyezménye, vagy Egyezmény) napjainkig 14 alkalommal módosították és egészítették ki. A kiegészítések elsősorban egy vagy több új, az Egyezményben eredetileg nem szereplő joggal bővítették a védelemben részesítendő értékek körét, míg a módosítások többnyire az Egyezmény által életre hívott (és 1998. november 1-jéig működött) Emberi Jogok Európai Bizottsága és Emberi Jogok Európai Bírósága eljárásrendjét változtatták meg. Az 1994. május 11-én aláírásra megnyitott és 1998. november 1-jén hatályba lépett 11. kiegészítő jegyzőkönyv célja részben az Emberi Jogok Európai Bírósága eljárásának gyorsítása, részben pedig egy állandó, folyamatosan ülésező bírói fórum létrehozatala volt. A jegyzőkönyv hatálybalépése óta eltelt évek egyértelműen igazolták az új működési rend sikerességét és egyben szükségességét is.