In this essay, I aim to explore the income and cash management characteristics of the roma communities living on the margins of society in Budapest. In my research, my main focus was the way people are living in the segregated streets of “Magdolna district” reacted to the declining opportunities after the economical system change. Another question to be answered is what strategies these families and households use to provide the sufficient amount of income, and if there is any kind of economical or ’life-management’ community function between them beyond the segregation. After reviewing the job opportunities, I concentrated on the characteristics of the consumption structure. I interviewed them about their costs of living as well as the possible ways of reducing their expences. I also tried to examine how the cooperation of extended families effect the everyday life of the smaller parts of these families.

Tanulmányomban a fővárosi roma szegény családok jövedelemszerzési és gazdálkodási viszonyait kívántam feltérképezni a Magdolna-negyedben megfigyelhető háztartási stratégiák dokumentálásával. Arra voltam kíváncsi, hogy a főváros szegregátumszerű bérház és utcacsoportjaiban élők miként reagáltak a gazdasági szerkezetváltozás során beszűkülő lehetőségekre, az itt élő családok és háztartások milyen stratégiák mentén próbálnak bevételre szert tenni. Kutatásom arra is megpróbált választ adni, hogy a kirekesztettség érzésén túl létezik-e közöttük bármilyen gazdálkodási vagy életszervezési közösség. A megélhetési formák áttekintése után a fogyasztási szerkezet sajátosságaira koncentráltam. Interjúalanyaimat hétköznapi és ünnepi kiadásaik mellett a kiadáscsökkentés lehetséges eszközeiről is kérdeztem. Igyekeztem megvizsgálni, hogy a kiterjedt nagycsaládok együttműködése milyen hatást gyakorol az egyes részcsaládok hétköznapi életvitelére.