A vagyoni kár mellett létezik egy megfoghatatlanabb, szubjektívebb oldal: a nem vagyoni kár. Ezen dolgozat célja ennek a jogintézménynek a sajátosságaiból fakadó általános problémáinak a bemutatása. A nem vagyoni kártérítés a polgári jog két nagy területének a határán fekszik, a személyhez fűződő jogok és a kártérítési jog. A személyiségi jogok megsértése a kezdeti erkölcsi szankciókon túllépve maga után vonta a sérelem pénzben történő megtérítését. De vajon "gyógyítható-e" a személyiségnek okozott sérülés? Hogyan lehetséges, hogy Petráhn Barbara lába többet ér, mint az enyém? Kinek van teljhatalma meghatározni azt a pénzösszeget, ami az elveszett életörömöket pótolhatja? Ez utóbbi kérdésre Lábady Tamás válasza így hangzik: "...a bíróra hárul annak becslése, ami becsülhetetlen és annak jóvátétele, ami helyrehozhatatlan." Először a nem vagyoni kártérítés kérdéskörében jelentkező problémákra a történelem tükrében igyekszek rátalálni, mind a hazai, mind az európai jogalkalmazáson át. Majd Fézer Tamás új könyve nyomán a kártérítési előfeltételek újraértelmezését mutatom be. A nem vagyoni kártérítés jellegéből adódó hozzátartozói igényeken és az összegszerűség bizonytalanságán át, legvégül jellemző jogsértéseket érintve - úgymint sérült vagy egészséges gyerek mint kár, nem kívánt fogyatékos gyerek születése, nem kívánt egészséges gyerek születése, kómás beteggel szembeni személyiségi jogsértés, a halál utáni személyiségi jogsértés - próbálom felvázolni a nem vagyoni kártérítés problémái szülte sokszínűséget.