The aim of this study is to examine the characteristics of the digital economy and digital business models, summarising and contextualising the milestones, tools, conditions, socio-economic impacts and areas of the emergence and development of the digital economy. Due to the interdisciplinary nature of the digital economy and its wide range of interpretations, there are no universally accepted, precise definitions and taxonomies, and the subject is delimited by a number of definitions, due to the specificities of the discipline and the approaches taken by studies in particular sub-disciplines. The digital economy is the main driver of economic growth, changing lifestyles, transforming the economy and leading to profound consequences for businesses, jobs and people. The first wave of the emergence of the digital economy can be detected in the second half of the 20th century, when it was driven primarily by the new technology itself, mainly the internet, as a widely affordable and accessible factor driving exponential growth. The future digital economy could be based on a combination of IoT (Internet of Things) and AI (Artificial Intelligence). In a general sense, the digital transformation brought about by the digital economy can be defined as the modification or adaptation of existing business models, as a result of the dramatic transformation in consumer and societal behaviour, attitudes and ways of being, as well as the dynamic pace of technological development, modernisation and innovation. Other areas of the digital economy are new digital models (digital platforms, cloud services), automation, massive data collection, data processing, data analytics, algorithm-based decision making.

A cikk a digitális gazdaság és digitális üzleti modellek sajátosságainak vizsgálatára hivatott. A cikk célja összefoglalni és kontextusában vizsgálni a digitális gazdaság kialakulásának és fejlődésének mérföldköveit, eszközeit, feltételeit, valamit társadalmi - gazdasági hatásait és területeit. Mivel a digitális gazdaság interdiszciplináris jellegéből, valamint széleskörű értelmezési sokszínűségéből fakadóan nincsenek általánosan elfogadott, egzakt definíciók, taxonómiák, a tudományterületi sajátosságokból, valamint adott részterületei vizsgálatok általi megközelítések miatt számos definíció határolja le a témakört. A digitális gazdaság a gazdasági növekedés fő hajtóereje, az életvitel megváltozását, gazdasági átrendeződést, valamint mélyreható következményekhez vezet a vállalkozásokra, munkahelyekre és emberekre vonatkozóan. A digitális gazdaság megjelenésének első hulláma a 20. század második felében detektálható, ekkor elsősorban maga az új technológia, leginkább az internet, mint széles körben megfizethető és elérhető tényező hajtotta az exponenciális növekedés felé. A digitális gazdaság alapját a jövőben az IoT (dolgok internete) és az AI (mesterséges intelligencia) kombinációja jelentheti. Általános megközelítéssel élve a digitális gazdaság által bekövetkező digitális transzformáció a meglévő üzleti modellek módosításaként vagy adaptációjaként is definiálható, mely a fogyasztói és társadalmi viselkedésben, magatartásban, létfelfogásban végbemenő drasztikus átalakulás, valamint a dinamikus ütemű technikai fejlődés, modernizáció és innováció következménye. A digitális gazdaság további területei az új digitális modellek (digitális platformok, felhőszolgáltatás), automatizálás, hatalmas mennyiségű adatgyűjtés, adatfeldolgozás, adatelemzés, algoritmus alapú döntéshozás.