Vállalati létszámmegőrzési kihívások: pszichológiai menedzsment és vezetési stratégiák a megtartás érdekében

Abstract

A munkaerő megtartása napjainkban a vállalati humánerőforrás-menedzsment egyik legkritikusabb stratégiai kérdésévé vált, különösen a technológia-intenzív, gyorsan növekvő iparágakban. A globalizáció, a digitalizáció, valamint a munkaerőpiaci verseny erősödése következtében a vállalatok számára már nem elegendő pusztán a munkaerő bevonzása; legalább ilyen fontos feladattá vált a munkavállalók hosszú távú elkötelezettségének és jóllétének biztosítása. A fluktuáció magas költségei, valamint a kritikus tudás elvesztésének kockázata indokolttá teszi a létszámmegtartás pszichológiai és szervezeti összefüggéseinek átfogó vizsgálatát. A cél annak feltárása, hogy milyen pszichológiai, motivációs és vezetési tényezők járulnak hozzá a vállalati létszámmegőrzéshez, valamint ezek miként illeszthetők be egy fenntartható humánerőforrás-menedzsment rendszerbe. A dolgozat elméleti keretét három meghatározó modell alkotja: Herzberg kéttényezős motivációs elmélete, Victor Vroom várakozáselmélete, valamint Henry Mintzberg szervezeti konfigurációs modellje. Ezek integrált alkalmazása lehetővé teszi a munkahelyi motiváció, az elkötelezettség és a szervezeti működés összefüggéseinek komplex értelmezését. A kutatás kvalitatív módszertani megközelítést alkalmaz. A primer adatgyűjtés három félig strukturált mélyinterjú formájában valósult meg, amelyek egy nagyvállalati környezet különböző szervezeti nézőpontjait képviselik: HR-specialista, vezető minőségügyi IT szakértő és operatív munkavállaló. Az interjúk tematikus tartalomelemzése során feltárásra kerültek a munkavállalói megtartást befolyásoló főbb tényezők, valamint azok kapcsolata a motivációs elméletekhez és a fenntarthatóság társadalmi dimenziójához. Az eredmények rámutatnak arra, hogy a létszámmegtartás sikeressége nem kizárólag anyagi ösztönzőkön múlik. Meghatározó szerepet játszanak a szakmai fejlődési lehetőségek, az átlátható karrierutak, a támogató és bevonó vezetői magatartás, valamint a munkahelyi jóllét és pszichológiai biztonság. A vizsgálat igazolja, hogy a fenntartható HR-gyakorlatok és a munkavállalói jóllét tudatos támogatása hosszú távon erősíti az elkötelezettséget és csökkenti a fluktuációt. A dolgozat eredményei gyakorlati szempontból is hasznosíthatók a nagyvállalati HR-stratégiák fejlesztése során