A jelenlegi pedagógusképzés és neveléspolitika egyre nagyobb hangsúlyt fektet az értékalapú oktatásra, a hagyományok megőrzésére, valamint a tanári hivatástudat megerősítésére. A Debreceni Református Kollégium kiemelkedő szerepet töltött be a magyar oktatás- és neveléstörténetben, jelentős hatással volt a tanárképzés és a pedagógiai elvek alakulására. Jelen dolgozat célja annak feltárása, hogy milyen történeti folyamatok mentén alakult ki az itt működő oktatási rendszer, miként fejlődött európai színvonalúvá a képzés, valamint hogyan jött létre és formálódott a tanárképzés rendszere az intézményben. E kérdések vizsgálata révén kívánom feltérképezni a Kollégium neveléstörténeti jelentőségét. Célunk megvalósítása érdekében az intézmény történeti fejlődését, oktatási struktúráját, hitéletének és diákéletének alakulását különböző történelmi korszakokban mutatjuk be, ezzel feltárva az intézményi kultúra azon rétegeit, amelyek hosszú távon is meghatározóvá váltak a pedagógusképzés szemléletformálásában, abban bízva, hogy munkánk hozzájárul a Debreceni Református Kollégium szellemi örökségének mélyebb megértéséhez, és hogy rávilágít arra, hogy e hagyomány miként válhat a kortárs pedagógiai gondolkodás és a tanárképzés inspiráló forrásává.