A Gymnadenia frivaldii Hampe ex Griseb. újrafelfedezése areája északi határán (Keleti Kárpátok, Románia)
Fájlok
Dátum
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt
Frivald’s Gymnadenia is a very rare Balkan species in the South-Eastern Carpathians. The specific epithet “frivaldii” honours Imre Frivaldszky (1799–1870), a Hungarian naturalist. The species occurs in the drawdown zone of mountain fens of the Balkan Peninsula (Bulgaria, Romania, Greece, Macedonia, Montenegro, Albania), at elevations between 1000 and 2300 m. In the Carpathians the species was first reported from the Ţarcu Mts (Southern Carpathians) by János Heuffel. In 1874 Simonkai collected a specimen (BP 33967) in the Retezat Mts, but he was uncertain about its identity, thus this record eventually appeared as G. albida ( Pseudorchis albida ) in his monograph. Since then the species has been found at several localities in both the Retezat Mts (Mt Peleaga, Zănoaga, Zănoguţa, Ana and Bucura glacial lakes, Judele Valley) and the Ţarcu Mts. This paper reports on the discovery of Frivald’s Gymnadenia in the area of “Szökő-láp” (Harghita Mts, Eastern Carpathians), which can be considered a confirmation of the old literature record. This is the northernmost locality of this Balkan species known so far. The chorology and conservation status of G. frivaldii in the South-Eastern Carpathians are discussed.
A Frivaldszky-bibircsvirág a Délkeleti-Kárpátok orchideaflórájának egyik ritkasága, amelynek fajneve híres Balkán kutatónk, Frivaldszky Imre (1799–1870) emlékét őrzi. Hegyvidéki lápokon, vízszivárgós, üde helyeken fordul elő a Balkán-félsziget hegyvidékein (Bulgária, Románia, Görögország, Macedónia, Montenegró, Albánia). A fajra a Kárpátokban először Heuffel János bukkant rá a Szárkő-hegységben. Habár a fajt Simonkai 1874-ben gyűjtötte a Retyezátban (Zenóga- és Bukura-tó), a példánya (BP33967) azonosságában bizonytalan volt, ezért az a halvány bibircsvirág ( Gymnadenia albida ) alá sorolva szerepel monográfiájában. Azóta több helyről előkerült a Retyezátból, így a Peleaga-havasról, a Zănoaga-, Zănoguţa-, Ana- és Bucura-tavak mellől és a Judele-völgyből, továbbá a Szárkő-hegység egy-két pontjáról is. Az utolsó szerzőnek a faj egy öt évtizeddel korábbi, csupán egy fitocönológiai tabellában dokumentált előfordulását sikerült megerősítenie a Hargita hegységben (Keleti-Kárpátok). Ez a lelőhely a faj areájának északi határán helyezkedik el, ezért növényföldrajzi szempontból igazán fontos adat. A közlemény bemutatja a faj felfedezésének történetét és jelenleg ismert elterjedését és veszélyeztetettségi státuszát a Kárpátokban, továbbá a Hargita hegységi élőhelyét.