Kardiális autoimmunitás potenciális etiológiai szerepe a poszt-COVID szindrómában

Abstract

A COVID-19 fertőzést követően gyakran jelentkeznek tartós maradványtünetek, amelyeket poszt-COVID szindrómaként ismer az irodalom; a WHO becslései szerint világszerte mintegy 145 millió embert érint, jelentős kardiovaszkuláris tüneti aránnyal. Mivel a kórkép etiológiája máig hiányosan ismert, a jelenlegi terápia túlnyomórészt tüneti. Munkánk célja a kardiális antigéneket célzó autoantitestek kimutatása poszt-COVID betegekben, valamint az autoimmunitás klinikai következményeinek azonosítása volt. A poszt-COVID ambulancián megjelent 114 beteg szérummintáját Western blot technikával vizsgáltuk, humán szívizomfehérjéket SDS-PAGE-zsel elválasztva, majd a betegek szérumában lévő, szívizmot felismerő IgM és IgG ellenanyagokat ECL módszerrel mutattuk ki. A vizsgált minták 58,8%-ában (67/114) igazoltunk kardiális autoantitesteket, és a 30 ismételten mintázott beteg egy részében perzisztáló IgM autoantitesteket figyeltünk meg, ami kóros izotípus-váltásra vagy egyéb immunológiai diszfunkcióra utalhat. Az autoantitestek jelenléte szignifikánsan magasabb C-reaktív fehérje (CRP, p=0,0366) és fehérvérsejtszám (WBC, p=0,0387) értékekkel társult, egyéb klinikai jellemzőkkel azonban nem mutatott összefüggést. Eredményeink alapján a kardiális autoimmunitás meglepően gyakori a poszt-COVID szindrómában, és hozzájárulhat a változatos tünetek patogeneziséhez, ami felveti a célzott, oki kezelés lehetőségét.