A hagyományos turisztikai küldő piacok, mint Németország és az Egyesült Államok mellett napjainkra újabbak jelennek meg, egyre nagyobb jelentőséggel bírnak az úgynevezett BRIC államok – Brazília, Oroszország, India és Kína, melyek közül leginkább Kínára figyel a világ. Kína mára a világ első számú turisztikai küldő országai között van, jelentősége várhatóan továbbra is növekedni fog. Magyarországon kínai beutazó turizmusról 2003 óta beszélhetünk, amikor hazánk felkerült az „engedélyezett turisztikai célország” státuszú országok listájára, amióta folyamatosan nő az ide érkező kínai turisták száma, azonban ez még mindig alacsonynak mondható. Hazánknak hatékonyabban kellene kihasználnia a kínai piacban rejlő lehetőségeket. Dolgozatomban szeretném bemutatni a két ország közötti turizmus helyzetét, azt, hogy hogyan jelenünk meg a kínai turisztikai piacon, illetve, hogy miként kellene ezen javítani, annak érdekében, hogy növeljük a hazánkba érkező kínai turisták számát. A kezdeti szekunder források, magyar és angol nyelvű szakirodalom, könyvek, cikkek, kiadványok, a kelet-ázsiai turizmusra vonatkozó statisztikai adatok feldolgozása nagyban hozzájárult önálló primer kutatómunkámhoz, melyet Kína harmadik legnagyobb városában, Kantonban végeztem el. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a kérdőívemet megválaszolók hazánkba egy több európai országot érintő túra részeként látogatnának el néhány napra, mely útról az interneten tájékozódnának, azonban a szervezéskor utazási iroda segítségét vennék igénybe. Országunk imázsa a vizsgálat szerint pozitív, Magyarország vonzó úti cél a túlzsúfoltságból és szennyezettségből szabadulni vágyó kínaiak számára. Könnyebbséget jelentene a szigorú vízumintézkedések enyhítése és Budapesttel közvetlen repülőjárat bevezetése. A marketing során legnagyobb szerepet a kínai online médiában, kínai nyelven való megjelenés jelentheti.