A sportlovak, és így a díjugrató lovak edzettségének megítélésében fontos szerepe van a szívverésszám alakulásának, illetve a különböző szívparamétereknek, azonban nagyon kevés szakirodalmi adat áll rendelkezésre. Ezért vizsgálataink célja az volt, hogy hogyan befolyásolja a verseny egyes fázisa (bemelegítés, pihenő szakasz, pálya lovaglása, levezető szakasz) és a pálya nehézsége (100, 120, 130 cm) a díjugrató lovak szívverésének és egyes szívparamétereinek alakulását. Az eredmények alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a díjugrató verseny összességében mintegy egy óra munkavégzést jelent a lovak számára. A bemelegítési idő hossza nem köthető egyértelműen a verseny nehézségi fokához. A jobb edzettség, versenyzési rutin és ezáltal kisebb stressz hatással van a különböző szívparaméterekre. A pálya lovaglása jelentette a lovak számára a legnagyobb megterhelést. Az eredmények alapján arra lehet következtetni, hogy a díjugrató lovak a magasabb szintű versenyeken hasonló élettani folyamatokat élnek át, mint veszélyhelyzetben. Azt a korábbi vizsgálati eredményt, hogy a 100 cm-es pálya nem jelent jelentősebb terhelést a lónak az eredményeink is alátámasztották. A szívverés variancia adatok igazolják, hogy a díjugrató lovak számára a 120 cm-es magasságtól jelent a pálya komolyabb megterhelést.