A vizsgálataimat a Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Halbiológiai laboratóriumában végeztem, ahol több éve folynak intenzív haltermeléssel és akvapóniás növénytermesztéssel kapcsolatos kutatások. A kísérlet során klasszikus akvapóniás körülmények között, vagyis folyamatos víz- és tápanyagáramlás mellett, a gyökérrögzítésre szolgáló égetett agyaggolyó alkalmazásával neveltük a halakat és a növényeket. Kísérletet egy olyan klasszikus termesztő közeges akvapóniás rendszerben állítottuk be, amely 12 egységből állt. A vizsgálat célja a vízitorma és a ponty, mint lehetséges növény-hal kombináció akvapóniás körülmények között történő alkalmazhatóságának tesztelése volt. Ennek érdekében vizsgáltuk a betakarítás ütemezésének hatását a növények biomassza termelésére és a tápanyag eltávolítás hatékonyságára. A növényi produkció meghatároztuk a ponty termelési paramétereinek alakulását, beleértve a lehalászási egyedsúlyokkal, a biomassza gyarapodással, a növekedési ütemmel és a takarmányértékesítéssel kapcsolatos eredményeket. A kísérleti eredmények alapján megállapítható, hogy az orvosi vízitorma különböző ütemű betakarítása hatással volt egyes vizsgált tényezőkre az akvapóniás rendszerünkben. A vízitorma növényi biomassza termelésére negatívan hatott a gyakori betakarítás, ugyanakkor az állományban megjelenő növényvédelmi problémák befolyásolták az ezzel kapcsolatos eredményeket. A halak termelési paramétereinek vonatkozásában az eredmények azt mutatták, a kezelt csoportokban a halak nagyobb biomassza termelést, nagyobb egyedi testtömegeket, valamint jobb takarmányértékesítést és növekedési ütemet produkáltak, mint a kontroll egységekben. A kísérlet során a vízhőmérséklet, a kémhatás és az oldott oxigén koncentráció megfelelő volt az orvosi vízitorma, a ponty és a nitrifikáló baktériumok számára egyaránt. Amíg az ammónia vízben mért koncentrációját nem befolyásolta a növényállomány betakarításának üteme, addig az elvégzett nitrit és nitrát, valamit összes foszfor és ortofoszfát koncentráció mérések alátámasztották, hogy az akvapóniás rendszerben a vízitorma állomány gyakori betakarításának hatására a növények kevesebb tápanyagot távolítottak el a vízből.