"Rátaláltam valakire, egy nagy, hihetetlen adottságú festőre, a neve Greco. Egy ember Rembrandt korából - mégis oly közel áll hozzánk, mintha kortárs művész lenne." (julius Meier-Graefe, 1910) El Greco volt korának talán a legismertebb "idegen földről" származó művésze, mégis lényegesen kevesebbet tudunk róla, mint a reneszánsz utáni korszak számos kevésbé jelentős itáliai alkotójáról. Ez legfőképpen három oknak tulajdonítható: elsősorban annak a hosszú művészi "zarándokútnak", amelyet a mediterrán régióban bejárt, mielőtt 1577-ben új otthonra lelt a spanyolországi Toledóban. Másodsorban a spanyol művészeti irodalom Itáliához viszonyított késői megjelenésének. A legjelentősebb spanyol szerzők csak a 17 században kezdtek publikálni. Harmadsorban és utoljára pedig annak, hogy Goya előtt nem létezett spanyol metszőiskola, amely nyomatok formájában reprodukálhatta volna El Greco munkáit. El Greco volt korának talán a legismertebb "idegen földről" származó művésze, mégis lényegesen kevesebbet tudunk róla, mint a reneszánsz utáni korszak számos kevésbé jelentős itáliai alkotójáról. Ez legfőképpen három oknak tulajdonítható: elsősorban annak a hosszú művészi "zarándokútnak", amelyet a mediterrán régióban bejárt, mielőtt 1577-ben új otthonra lelt a spanyolországi Toledóban. Másodsorban a spanyol művészeti irodalom Itáliához viszonyított késői megjelenésének. A legjelentősebb spanyol szerzők csak a 17 században kezdtek publikálni. Harmadsorban és utoljára pedig annak, hogy Goya előtt nem létezett spanyol metszőiskola, amely nyomatok formájában reprodukálhatta volna El Greco munkáit.