A 2008-as és 2009-es évben végzett levéllebontási kísérleteink során célunk az volt, hogy természetes körülmények között kövessük nyomon, miként népesítenek be, és bontanak le egy táplálékforrásként szolgáló allochton anyagot a makroszkopikus vízi gerinctelenek a rendelkezésre álló idő alatt, és hogy milyen taxonok vesznek részt ebben a folyamatban. A kelet-magyarországi síkvidéki kis vízfolyásokban végzett in situ levéllebontási kísérletekhez a fehér fűzet (Salix alba L.) választottuk, mert ez a növény széles körben elterjedt Magyarország alföldi területein, valamint számos hasonló tanulmány veszi alapul ezt a fajt. Kísérletünk során azt próbáltuk modellezni, hogy miként telepednek meg a lebontásban résztvevő gerinctelen szervezetek a kihelyezett, allochton növényi anyagon, ehhez pedig a számos szakirodalomban említett levéltasakos módszert alkalmaztuk. A tasakok műanyag hálóból készültek. 2008-ban 1 mm-es és 4 mm-es, 2009-ben 4 mm-es és 100um-es lyukbőségű hálókkal dolgoztunk. Ez utóbbira a mikroorganizmusok szerepének tanulmányozása szempontjából volt szükség. A későbbiekben ezekbe helyeztük bele a fűzfaleveleket. A leggyakoribb lebontó szervezetek, melyek minden vízfolyásban, és minden számukra hozzáférhető műanyag tasakban előfordultak a Chironomidae lárvák, valamint Asellus aquaticus-ok voltak, melyek megjelenése már az első hét végén tömeges volt. Ezek mellett a Niphargus valachicus képviseltette magát a legnagyobb számban. A mintákból számos egyéb Odonata, Ephemeroptera, Heteroptera és Megaloptera faj is előkerült, melyek többsége táplálkozás módjukból adódóan közvetlenül nem vesznek részt a levelek lebontásában.