Saját esetismertetés kapcsán és a szakirodalomban talált vélemények alapján korszerű áttekintést kívánunk nyújtani arról, hogy milyen jogi és orvos(bio)etikai problémák vetődnek fel abban az esetekben, ha a súlyos, életveszélyes állapotban lévő baleseti sérült sürgősségi traumatológiai ellátása, esetlegesen a sérült újraélesztése során a családtag is jelen lehet. Mi számít jogilag és erkölcsileg, etikailag helyesnek vagy helytelennek, azaz jogilag és erkölcsi, etikai értelemben jónak vagy rossznak. Elemeztük, hogy milyen tényezők szólnak pro és kontra arról, hogy a családtagok jelen lehetnek-e vagy sem a súlyos, életveszélyes sérült ellátásának helyszínén, a sokktalanítóban. Az első részben taglaljuk majd az előnyöket, a második részben pedig kifejtjük a családtag jelenlétének a nem kívánatos, hátrányos hatásait. Ez utóbbi során kitérünk arra, hogy miképpen ronthatja a családtag jelenléte a sérült ellátás minőségét, ami persze érintheti a beteg legbensőbb életét, titkait (privacy), továbbá ki kell jelentenünk, hogy pszichésen káros lehet a családtagok számára is. Konklúzióként azt javasoljuk, hogy egy olyan rendszert kellene bevezetni, amely a család jelenlétével enyhíthetné a család aggodalmának egy részét a sokktalanítóban, azonban nem zavarná a beteg korszerű ellátását. Egyértelmű, a jelen jogi környezetben alkalmazható vezérfonalat, útmutatót kell létrehozni, amely alapja lehet a traumatológusok és a családtagok nyílt és világos kommunikációjának.