A háborús film a filmtörténelem egyik olyan műfaja, amelyen a legjobban látszik az adott korszak kultúrpolitikája. Gyakran az alkotásokon tükröződik a korabeli politika szélesebb körű hatása is. Dolgozatom a késő ’50-es és a kora ’70ées évek háborús filmjein vizsgálja azt, hogy miként is reprezentálták egyes nemzetek filmiparai a saját katonáikat a második világháborús részvételben, és az hogy ezekben az alkotásokban milyen módon érvényesültek a propagandisztikus szempontok. Az általam választott filmek a Ballada a katonáról (1959) az Isten hozta, őrnagy úr! (1969) és a Kelly hősei (1970). Az elsődleges vizsgálati szempontom karakter elemzés, mely során az adott filmek bizonyos karaktereit vizsgálom, másodsorban bizonyos filmtechnikai megvalósításokat elemzek, és végül az adott alkotásokban megvalósuló propagandisztikussággal foglalkozom.