Diplomamunkám témájaként a szakképzésben tanuló diákok munkaerőpiacra való felkészítésének, valamint a duális képzés szerepének vizsgálatát választottam. Ez napjainkban egy rendkívül aktuális téma, mert a szakképzés rendszere az elmúlt években mélyreható reformokon ment keresztül, amelyeknek célja a gazdasági szereplők igényeihez igazodó, gyakorlatorientált képzési struktúra létrehozása. Kutatásom célkitűzése a Debreceni SZC Irinyi János Technikum logisztikai és turisztikai technikus szakon tanuló diákok tapasztalatainak és véleményeinek felmérése volt a szakképzési, valamint a duális képzési rendszerről. A kutatás empirikus alapját egy kvantitatív többdimenziós kérdőíves vizsgálat adta, amely tartalmazott egy kiegészítő kvalitatív tartalomelemzést is, a tapasztalatok mélyebb feltárása érdekében. A vizsgálat középpontjában az iskolai elmélet-gyakorlat összehangolása, a duális képzőhelyi feladatok relevanciája, motivációs tényezők, a beilleszkedést támogató és gátló mechanizmusok, valamint a tanulók szakmai jövőképe állt. A kapott eredmények erősen differenciált képet mutattak a két szakirány között, viszont voltak olyan negatív tényezők, amelyek mindkét szakirány esetében erősen megfigyelhetőek voltak. A kvantitatív és a kvalitatív adatok kiértékelése rávilágított arra, hogy a duális képzés hatékonysága szorosan összefügg a szakmaorientált gyakorlati feladatok biztosításával, a tanulói státusz figyelembevételével, a feladatok igazságos elosztásával, illetve az iskola és a duális partnerek közötti összehangolt kommunikációval. A Diplomamunkám javaslatai konkrét, fejlesztésre alkalmas beavatkozási pontokat azonosítanak: a túlterhelés mértékét csökkentő protokollok kidolgozását, a gyakorlatias tananyagarány növelését, a mentorok felkészítésének egységesítését, a szakmai feladatprofilok pontosítását, valamint a nagyarányú pályaelhagyási szándékot figyelembe véve a tanulók hosszú távú karrierútjának vizuális és gyakorlati támogatását, illetve a duális képzőhelyek motivációs rendszerének átgondolását. A javasolt intézkedések a rendszer szintű minőségfejlesztést, a tanulói elégedettség növelését és a pályán tartás erősítését szolgálják, hozzájárulva technikumi duális képzés versenyképességének növeléséhez. Összességében tehát a feltárt eredmények egyértelműen jelzik, hogy a duális képzés csak akkor töltheti be valódi fejlesztői funkcióját, ha a képzés szereplői közösen, összehangoltan alakítják annak pedagógiai és szervezeti kereteit.