Készítette: Deák Natália Konzulens: Antal Zsuzsanna Készítés éve: 2010. Kulcsszavak: tájhasználat, tájvédelem, tájökológia, környezetvédelem, problémamegoldás Kárpátalja a Kárpát- medence szerves része. Nagyon gazdag ásványlelőhelyekben, gyógyvizekben. Kárpátalja folyói a Felső-Tisza medencéjének vízrendszeréhez tartoznak. Fő folyó a Tisza, amely a Máramarosi hegyekben két forráspatakból a Fekete- és a Fehér-Tiszából ered. Éghajlata változatos, a kelet-európai kontinentális és a nyugat-európai óceáni hatások is jelen vannak. Az időjárás nagyon szeszélyes, hűvös és csapadékos. Növény- és állatvilága nagyon gazdag. A közép-európai flóraelemek mellett megtalálhatók az alpesi és különféle őshonos növényfajok is. A Kárpátok az Alpokkal és a Balkanidákkal együtt az európai kontinensen a legszebb hegyeknek számítanak a biológiai sokszínűséget tekintve, de megfelelő jogi védelem nélkül ez a természeti gazdagság elveszhet. Kárpátok, a nagytestű emlősök menedékhelye. 1968-ban létrehozták Kárpátalja első természetvédelmi területét a Kárpáti Bioszféra Rezervátumot, amely 1992-től az UNESCO bioszféra rezervátumaihoz csatlakozott. A későbbiekben több természetvédelmi területet is létrehoztak. Néhány száz évvel ezelőtt Kárpátalja területének 80%-t erdők borították, de napjainkban ez már az 50%-t sem éri el. Hosszú időn át nem számoltak az erdők jelentőségével. Az erdők folyamatos csökkenése, valamint több természeti tényező kölcsönhatása az utóbbi időben gyakoribb és egyre súlyosabb következményekkel járó árvizek kialakulásához vezettek. A környezeti szennyezések, beruházások, a vadászat, az erdőirtás, az élőhelyek egymástól való elszakadása a Kárpátok élővilágát leginkább veszélyeztető tényezők. A szovjetrendszer rablógazdálkodása és a jelenlegi rendszer pénzhiánya sajnos súlyos ökológiai katasztrófához vezethet nemcsak Kárpátalján, de ez által a teljes Kárpát-medencében is. Ez nagyon fontos feladat, melynek megoldásához nemzetközi segítségre van szükség. Terjedelem: 52