A globális klímaváltozás és az urbanizáció hatására a beltéri levegőminőség folyamatosan romlik. Zárt terekben a szén-dioxiddal és egyéb szennyezőkkel terhelt levegő tisztítást igényel. A beltéri levegő minőségének javítására létező stratégiák közül a természetközeli megoldásokkal történő levegőtisztítás hosszútávon fenntartható és energiatakarékos alternatívát jelenthet. Ezen megoldások közé tartozik a biokonverzió és a mikroalga fajokra alapozott biológiai légtisztítás. A Chlorella vulgaris mikroalga faj rendkívül széleskörű felhasználási területtel rendelkezik. A folyékony ipari hulladék kezelésében betöltött szerepe mellett természetvédelmi szempontból is jelentős fajként a Chlorella vulgaris a többi mikroalgával együtt alternatív megoldásokkal szolgálhat korunk egyik sürgető problémájára, a klímakrízisre. Kísérleteink során a Chlorella vulgaris mikroalga faj SAG 211-11b törzs tenyészthetőségét vizsgáltuk légköri és megnövekedett szén-dioxid koncentráció mellett. Eredményeink rámutatnak arra, hogy a tesztelt mikroalga faj intenzívebben növekszik a hozzáadott szén-dioxid hatására, ezáltal alkalmas lehet biológiai légtisztításban való felhasználásra. Kutatási tevékenységem a biokonverzió és a mikroalgákkal történő légtisztítás mellett a lucerna levélbiomassza feldolgozása során keletkező, savas koagulációval nyert ipari hulladék (barnalé) tápközegkiegészítőként való hasznosítására irányult. Eredményeink szerint a barnalé kiegészítés - megfelelő koncentrációban - jól hasznosuló tápanyagforrás a tesztelt mikroalga faj alkalmazott törzse számára.