Digitális terhelés és stressz felső tagozatos gyerekeknél (10-14 éves korosztály)
Fájlok
Dátum
Authors
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
DOI
Absztrakt
A digitális eszközök használata a 10–14 éves korosztály mindennapi életének meghatározó részévé vált, amely számos előny mellett potenciális pszichés kockázatokat is hordoz. Jelen kutatás célja a digitális eszközhasználat és a stressz közötti összefüggések feltárása ebben az életkori csoportban, különös tekintettel a digitális túlterheltség, az online jelenléthez kapcsolódó elvárások, valamint az önszabályozás szerepére. A kérdőíves vizsgálat feltérképezi a digitális eszközhasználat jellemzőit, az online kommunikációból fakadó pszichés terhelést, a viselkedéses következményeket (például figyelemelterelés és időérzék torzulása), valamint a fizikai és mentális jóllét egyes aspektusait. Az eredmények alapján a digitális eszközhasználat leginkább a figyelem megosztásában, az időkezelés nehézségeiben és az online kommunikációs nyomásban jelenik meg stresszforrásként, míg a fizikai tünetek kevésbé dominánsak. A vizsgálat rámutat arra, hogy a válaszadók körében mérsékelt szintű digitális stressz figyelhető meg, amely elsősorban a folyamatos elérhetőség és az online tér túlterhelő jellege mentén jelentkezik. Ugyanakkor az önkontroll és a tudatos eszközhasználat védőfaktorként jelenik meg, amely hozzájárulhat a negatív hatások csökkentéséhez. Összességében a kutatás hangsúlyozza a digitális eszközhasználat komplex hatásrendszerét, valamint a tudatos használat és az egyensúly megteremtésének fontosságát a fiatalok mentális jóllétének megőrzése érdekében. A digitális eszközhasználatból fakadó terhelés kezelése tudatos intézményi kereteket igényel, amelyek egyensúlyt teremtenek a digitális kompetenciák fejlesztése és a mentális egészség védelme között. Ez magában foglalhatja az eszközhasználat pedagógiai szempontú szabályozását, a tanulók önszabályozási képességeinek fejlesztését, valamint a pedagógusok és szülők bevonását egy közös szemlélet kialakításába. Vezetői szinten tehát elengedhetetlen olyan támogató környezet kialakítása, amely nemcsak reagál a digitális kihívásokra, hanem proaktívan segíti a tanulókat a tudatos, kiegyensúlyozott eszközhasználat elsajátításában. Ez hosszú távon hozzájárulhat ahhoz, hogy a diákok ne csupán digitálisan kompetenssé, hanem mentálisan is ellenállóbbá váljanak a folyamatosan változó online környezetben.