A magyarországi szójaimport számait vizsgálva azt láthatjuk, hogy évente akár többszázezer tonna bizonytalan eredetű szója kerülhet a magyar piacra. Ennek csökkentése a magyar mezőgazdaság fontos feladata. A cél az, hogy ezt a hazai mennyiséghez képes óriási importot legalább részben ki lehessen váltani, valamint az, hogy a magyar, garantáltan GMO-mentes szója az exportpiacok helyett inkább idehaza kerüljön felhasználásra, segítve ezzel azt, hogy a hazai állatállományok ismert minőségű GMO-mentes szójához jussanak. Ehhez szükséges az, hogy növeljük a szójaföldek arányát a termőföldeken belül, ugyanakkor figyelembe kell vennünk azt a tényt, hogy termőterületeink a szójatermesztés északi határán fekszenek, tehát csak olyan fajtákat vonhatunk termesztésbe, amelyek hő- és vízigénye kielégíthető. A jelen diplomadolgozatom témájában vizsgálatra került az Encsi Agrárcenter Zrt növénytermesztési tevékenysége, ezen belül hangsúlyosan a szójatermesztési eredményei. Az üzemi vetésszerkezetben a szója a harmadik növény szerepét szolgálja, tehát váltónövény, és mint nitrogénmegkötő és kiváló elővetemény szolgálja a kukorica és kalászos gabona magasabb szintű terméshozamainak elérését. A 2019-2020-2021-es termelési évet vizsgálva megállapításra került, hogy a szója termőterülete a művelt területek arányában a 2019-es év szűk 9 százalékáról 2021-re 23 százalék fölé emelkedett.