Az egyik legértékesebb élelmiszerünk a tej, mely megfelelő arányban és könnyen emészthető formában tartalmazza a kielégítő táplálkozáshoz nélkülözhetetlen fehérjéket, esszenciális aminosavakat, szénhidrátokat, zsírokat, vitaminokat, valamint ásványi anyagokat.Az élelmiszerekben található ásványi alkotók folyamatos monitorozása kiemelten fontos élelmezés-egészségügyi, élelmiszerbiztonsági feladatot képez. Az induktív csatolású plazma optikai emissziós spektrometria (ICP-OES), valamint az induktív csatolású plazma tömegspektrometria (ICP-MS) potenciálisan kínál viszonylag gyors, egyszerű módszert a különböző ásványi alkotók mennyiségi vizsgálatára. Az elemanalitikai célú műszeres mérést általában előkészítő műveletek előzik meg, melyek megkezdése előtt kiemelt figyelmet kell fordítani a vizsgálni kívánt elemre, elemekre vonatkozó optimális mintaelőkészítési módszer megválasztására, hiszen a nem megfelelő módszer használata esetén megváltozhat a vizsgálandó minta elemösszetétele. Ennek köszönhetően a mérési eredmény pontossága kifogásolható. A műszeres analitikában a megfelelően pontos mérés egyik további feltétele a vizsgálatokhoz alkalmazott készülékek mérési paramétereinek optimális beállítása. Az előzőekben leírtakból adódóan kutatómunkám az ICP-OES és az ICP-MS mérési paraméterének vizsgálatára, valamint a különböző mintaelőkészítési módokat összehasonlítva, adott elem méréséhez optimális mintaelőkészítési módszer meghatározására irányult. A munkám során vizsgált mintaelőkészítési módszerek a hamvasztás, a nyílt rendszerben atmoszférikus nyomáson, valamint zárt térben mikrohullámú energiaközléssel végzett nedves roncsolás, illetve közvetlen hígítás volt. Az ICP-MS mérési paraméterének optimalizálásaként vizsgáltam, hogy mely izotópon/izotópokon, ICP-OES esetén pedig, hogy milyen hullámhosszúságú vonalon érdemes a különböző elemek koncentrációját meghatározni.