Sajtó-helyreigazítás és a személyiségi jogok védelme

Abstract

A szakdolgozat azt vizsgálja, hogy a magyar jog mennyire tud lépést tartani a közösségi média és az online platformok által generált, gyorsan terjedő jogsértésekkel. Részletesen bemutatja a személyiségi jogok klasszikus dogmatikai alapjait, a jóhírnév, becsület, képmás és hangfelvétel védelmét, valamint a közszereplők védelmének sajátosságait. Elemzi a sajtó helyreigazítási eljárás menetét, a tény-vélemény különbségtételt. Emellett a kommentekért való felelősség, az anonimitás és a moderálás dilemmáit különös tekintettel a „notice and takedown” mechanizmusra. A dolgozat kompenzációs eszközként tárgyalja a sérelemdíjat, bemutatja funkcióit, a bírói gyakorlatban kialakuló sérelemdíj szinteket, tipikus emelő és csökkentő tényezőket. Konkrét bírósági ügyeken keresztül szemlélteti az online jogsértésekre adott bírói reakciókat. Nemzetközi kitekintést is ad több EJEB ügy és a SLAPP jelenség bemutatásával, továbbá elemzi az EU DSA rendelet és a nagy platformok szabályozási gyakorlatának hatását a magyar jogi környezetre. A dolgozat empirikus kérdőíves kutatással méri fel a felhasználók tapasztalatait és bizalmi szintjét, majd a hipotézis értékelése alapján, de lege ferenda javaslatokat fogalmaz meg a jogvédelem gyorsítása, a platformok felelősségének tisztázása és a személyiségi jogok online védelmének erősítése érdekében.