Understanding global climate change and finding ways to curb it is one of the greatest scientific challenges of our time, a number of studies examining the climatic effects of agriculture, including animal husbandry. Analyzing the most common methods of studying the climatic effects of animal husbandry, we can say that each method has its own shortcomings, their practical application is often difficult, and their results can be contradictory. In articles examining CO2 emissions from grasslands, we often come across results that contradict basic in-kind observations. In my opinion, it is worthwhile to define exactly what is meant by animal husbandry in the research on the topic, as there is no uniform conceptual definition, and in the future it would be expedient to develop a method for calculating GHG emissions from small livestock farms.

globális klímaváltozás megértése, valamint a megfékezésére alkalmas módszerek keresése korunk egyik legnagyobb tudományos kihívása, számos kutatás foglalkozik a mezőgazdaság, azon belül pedig az állattenyésztés klimatikus hatásainak vizsgálatával. Az állattenyésztés klimatikus hatását vizsgáló legelterjedtebb módszereket elemezve elmondhatjuk, hogy minden egyes módszernek megvannak a maga hiányosságai, gyakorlati alkalmazásuk sokszor nehézkes, eredményeik ellentmondásosak lehetnek. A gyepterületek CO2 kibocsátását vizsgáló cikkekben gyakran találkozunk az alapvető természetbeni megfigyeléseknek is ellentmondó eredményekkel. Véleményem szerint a témával foglalkozó kutatásokban érdemes meghatározni mit értenek pontosan állattenyésztés alatt, hiszen nincs egységes fogalmi meghatározása, valamint a jövőben célszerű lenne kidolgozni egy módszert a kisméretű állattartó gazdaságok ÜHG kibocsátásának számítására.