"Szerintem nagyon sokan valami másra vágyunk, másra, mint ami a hétköznapok rideg valóságaként elénk tornyosul. Lelkünk legmélyére temetett álmaink, vágyaink néha felsejlenek bennünk. Én ezeknek a pillanatoknak az élményeiről írok, arról, hogy keresünk, kutatunk másokban, néha magunkban is, vágyakozva, sírva, küszködve, áldozva, feláldozva, önmagunkon átlépve, elakadva, megváltozást ígérve, feledve, nőként, férfiként utazunk a végtelen felé. A katasztrófák, háborúk és a világvége-hangulat közepette még erőteljesebben hiszem: csak a könyvek, a művészeti alkotások, valamint a lélek halhatatlanok..."