Szakdolgozatomban egy hazai bogárfajt, az erdei álganéjtúrót (Anoplotrupes stercorosus) vizsgáltuk, mivel ez a szaprofita faj számtalan ökoszisztéma-szolgáltatást nyújt, mégis igen kevés kutatás foglalkozik vele. Célunk volt annak kiderítése, hogy a tibia fogazata alapján megkülönböztethetőek-e terepi körülmények között az ivarok. Vizsgáltuk azt is, hogy van-e eltérés a hímek és nőstények méretében. Célunk volt annak megállapítása is, hogy a bogarak rajzása során két, jól elkülöníthető generáció jelenik-e meg. Ehhez vizsgáltuk az erdei álganéjtúró rajzásgörbéjét, azt, hogy a tavasszal kibújó egyedek vannak-e jelen ősszel vagy újak, és hogy van-e eltérés a tavaszi és őszi egyedek méretében. Kutatásunk során foglalkoztunk a bogarak territórium méretének megállapításával is. Végül, vizsgáltuk azt, hogy a zavartabb, de táplálékban gazdag, vagy a kevésbé zavart, de táplálékban szegényebb utakat preferálják-e a bogarak.