Egy jól működő általános iskola alapja a megfelelően működő pedagógus-szülő kapcsolat. Az iskolai életbe a szülői bevonódást elsősorban a pedagógus tudja a legjobban megerősíteni, elmélyíteni. Dolgozatunk alapját Joyce Epstein szülői bevonódás modellje jelenti, melyben a 6 együttműködési formát elemezzük, kiegészítve ezzel a saját szempontunkat, a pedagógus és iskolavezetés feladatát. A kutatás célja a pedagógiai dokumentumok tartalomelemzése és összehasonlítása a roma/cigány tanulókkal nagyobb arányban foglalkozó iskolák és a más települési környezetben működő iskolák között. Arra a kérdésre kerestük a választ, miben különböznek a nagyobb létszámú romával rendelkező iskolák a szülői kapcsolattartás terén. A dolgozat elméleti része az olvasott szakirodalmak kidolgozására irányult, kitérve az iskola-szülő kapcsolatra, a pedagógus személyiségére és az interkulturális pedagógiára, azon belül a roma családok jellemzőire. Kutatásunk során dokumentum elemzést végeztünk. A kiválasztott iskolákat, melyek pedagógiai programjait vizsgáltuk, szakértői mintavétellel választottuk ki. Fontosnak tartottuk, hogy a Tiszántúli Református Egyházkerület, azon belül is Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye református általános iskolái közül végezzük a vizsgálatot. Kódoláskor az Epstein fogalmi keretnek megfelelően, a szövegben azonosított releváns közléseket adatokká alakítottuk, a kiválasztott szövegrészeket kategóriákba soroltuk. Ezekre a kategóriákra épültek fel a hipotézisek is. Eredményeink azt mutatták, hogy az általunk vizsgált hat református egyházi általános iskolák szülői bevonódás hátterében a társadalmi összetétel és a keresztyén értékek megőrzése és ápolása meghatározó.