A szociális életforma elterjedt jelenség az állatvilágban, ami számos előnnyel és hátránnyal jár egyedekre nézve. Amellett, hogy a csoport védelmet nyújt a ragadozókkal szemben és nekik a táplálékkeresést, megnöveli a limitált táplálékforrásokért is a versenyt. A sérülések minimalizálása végett a csoportokban hierarchia jön létre, melyben az egyedek a magasabb dominancia státuszért és az avval járó előnyökért küzdenek. Mivel minden egyed eltérő személyiséggel és szignállal rendelkezik, ezen egyedi jelleg meghatározóak lehetnek a dominancia státuszért való harcok között. Számos tanulmány talált összefüggést a proaktív-reaktív viselkedési szindrómát jellemző személyiségi jellegek és a státusz szignálként funkcionáló melanin-alapú tollazati bélyegek között, azonban az eredmények nem egyöntetűek. Vizsgálatunkban egy mezei veréb csoportot figyeltünk meg aviariumi körülmények között, mely faj esetében a szakirodalomban több ellentmondás van a dominancia státuszt illetően. Eredményeink alapján, az aktivitás, mint személyiség jellege nem prediktálja az egyed dominancia státuszát. A begyfolt, mint státusz szignál, összefüggést mutatott a dominancia státusszal, azonban az összefüggés csoportfüggő volt. Hasonlóan az egyedek ivara, a hímek dominánsabbnak viszonyultak a tojókkal szemben, de nem minden csoport esetében. Összefoglalva, a mezei verebek csoportjaira lineáris hierarchia volt jellemző, az egyedek dominancia státuszát prediktáló jellegek csoportfüggőnek bizonyultak vizsgalatunkban.