A Kraszna vízminőségének változása

Abstract

A vízi környezetünket érintő nagymértékű környezetszennyezés napjainkban egyre fenyegetőbbé válik, beépülve mindennapi életünkbe. A folyóvizek vizsgálata szempontjából nélkülözhetetlen az oxigénháztartási mutatók vizsgálata. A mutatók a mikrobiológiai aktivitást is mutatják, és ezáltal következtetni lehet a folyó szerves anyag lebontó képességére. Dolgozatom segítségével a biológiai oxigénigény alakulásán keresztül rávilágítottam a Kraszna öntisztuló képességére. A folyó egyre erősödő antropogén eredetű szennyezéseknek van kitéve, így a folyó természetes lebontó képességét nem tudja kellő mértékben kifejteni. A Kraszna öntisztuló képessége mindaddig megfelelőnek mondható, míg egy nagyobb terhelés nem éri, melynek hatására a minősége ismét leromlik. Az oxigénháztartási mutatók alapján (BOI, KOI, oldott oxigén) a Kraszna a szennyezett vízminőségi osztályba lehet sorolni. A Krasznát a vizsgált szelvények BOI5 és KOIps értékekei alapján a tűrhető, illetve a jó vízminőségi osztályba lehetet sorolni. Nagyobb problémát jelentettek az oldott oxigén értékek, melyek szennyezett vízminőséget tükröztek. A jövőben a vízszennyezések meg kell előznünk és arra kell törekednünk, hogy se biológiailag bonthatatlan anyagot és egyáltalán semmiféle káros anyagot ne juttassunk a vizeinkbe. Azért is fontos a vizeink aktuális minőségi állapotának az ismerete, és a veszélyeztetettség mértékének időbeni jelzése, hogy be tudjunk avatkozni a megfelelő tisztaság elérése érdekében.