A dolgozat középpontjában a klímavédelmet támogató pénzügyi eszközök, a zöld kötvények állnak. A zöld átállás gazdasági vetületeinek alapköveiként bemutatom az új fenntartható közgazdaságtan és a megváltozott monetáris politika keretrendszerét. A dolgozat szekunder kutatás adatait használja fel, ezek alapján lineáris regressziós modellel vizsgálom, hogy milyen tényezők állnak a zöld kötvények gyors felfutásának hátterében. Az elemzés során az egyes országok különböző fenntarthatósági kötvényei között keresek összefüggéseket. A zöld kötvények vizsgálatán túl a dolgozatban arra a kérdésre keresem a választ, hogy európai viszonylatban milyen trend figyelhető meg az országok GSS kötvénykibocsátásai között. Továbbá összehasonlító elemzés keretein belül bemutatom Magyarország aktuális helyzetét Európa legfejlettebb zöldkötvény-piacához, a németországi piachoz képest. A lineáris regresszió eredményeként megerősítést nyer az a pozitív kapcsolat, hogy a nagyobb jövedelemmel rendelkező országok nagyobb volumenben bocsátanak ki fenntarthatósági kötvényeket, azonban az egyes országok különböző típusú GSS kötvénykibocsátásai eltérő irányú kapcsolatot mutatnak a jövedelemmel, tehát egy heterogén eszközcsoportról van szó. Emellett a vizsgálat alátámasztja, hogy az Európai Unió vezető pozíciót tölt be a zöldkötvény-kibocsátók sorában. A szűkítésként vizsgált két ország összehasonlításából pedig megállapítható, hogy GDP arányosan Magyarország nem marad el a zöldkötvény-kibocsátásban élen járó Németországtól.