Az alternatív vitarendezési módszer fontos eszköz a konfliktusok kezelésében és a jogrendszer hatékonyságának növelésében. Az alternatív vitarendező eljárások különösen fontosak a büntetőügyek terén, ahol a hagyományos bírósági eljárások gyakran hosszadalmasak és költségesek lehetnek. A büntetőeljárás gyorsítása illetve a bíróságok tehermentesítése évtizedek óta fejtörést okoz a jogalkotó számára. A Büntetőeljárási törvény 2018. július 1-jén lépett hatályba, megalkotásának egyik fő célja az volt, hogy növeljék a terhelti beismerések számát. A törvény indoklása célként fogalmazta meg a büntetőeljárás időszerűségének javítását, nagyobb hangsúlyt helyezve a tárgyalást elkerülő jogintézményekre. Szakdolgozatom tárgyát a Be. egyik jelentős újítása – az egyezség a bűnösség beismeréséről – képezi, mivel a jogalkotó az egyezség tekintetében hajtotta végre a legjelentősebb reformot. Az egyezség intézménye nem csak a jogviták gyors és hatékony rendezését segíti elő, hanem lehetővé teszi a feleknek, hogy konstruktív és békés módon oldják meg felmerülő problémáikat. Szakdolgozatom célja, hogy a teljesség igénye nélkül a hatályos magyar büntetőeljárásról szóló törvény alapján az egyezség intézményéről átfogó képet adjak a dolgozat olvasójának, beleértve annak jogi hátterét, feltételeit, eljárási menetét, valamint az egyezség előnyeit, valamint a felmerülő kihívásokat. Természetesen nem lehetséges valamennyi eddigi jogos vagy kevésbé jogos kritikát teljes körűen megválaszolni, azonban ez nem is célom. Inkább azt szeretném hangsúlyozni, hogy fontosnak tartom az eltérő nézőpontok tiszteletben tartását, miközben néhány alapvető észrevételt szeretnék megosztani a saját perspektívámból.