Egészségmagatartás nemzetközi összehasonlító vizsgálata serdülők körében

dc.contributor.advisorBarth, Anita
dc.contributor.advisorSzőllősi, Gergő József
dc.contributor.authorSzőnyi, Krisztina
dc.contributor.departmentDE--Egészségügyi Karhu_HU
dc.date.accessioned2020-11-18T08:42:33Z
dc.date.available2020-11-18T08:42:33Z
dc.date.created2020-02-27
dc.description.abstractBevezetés: A serdülőkor az egyik legmeghatározóbb életszakasz a megfelelő egészségmagatartás kialakulásának szempontjából. Az egészségmagatartás feltérképezése hatékony egészségnevelési és egészségfejlesztési stratégiák kialakításához és azok módszertani fejlesztéséhez elengedhetetlen. Célkitűzés: Jelen kutatás célja felmérni egy hazai és egy határon túli intézményben az 5., 7., és 9. osztályos tanulók egészségmagatartását különös tekintettel az egészséges táplálkozásra, a fizikai aktivitásra valamint az egészséggel kapcsolatos információforrásukra. Módszer: A vizsgálatban összesen 206 fő (Tiszafüred: 116 fő; Nagyvárad: 90 fő) vett rész. A kérdőív szocio-demográfíai adatokra, táplálkozási szokásokra, fizikai aktivitásra, és egészséggel kapcsolatos információforrásra vonatkozó kérdéseket tartalmazott. A folytonos változók átlagos pontszámai közötti eltéréseket Kruskal-Wallis tesztekkel, a kategorikus változók gyakoriságbeli eltéréseit pedig Fisher-féle egzakt próbák segítségével értékeltem. Eredmények: Mindkét intézményben a fiatalok egészségmagatartása tekintetében vannak fejlesztésre szorul területek, elsősorban az egészséges táplálkozás vonatkozásában. A két intézmény összehasonlítsa során kapott eredmények alapján elmondható, hogy az iskolán kívül végzett fizikai aktivitás (p=0,304), valamint a testmozgásról alkotott vélemény (p=0,267) tekintetében a két intézmény tanulói között nincs szignifikáns különbség. A tiszafüredi gimnázium tanulói (átlag: 3,95, szórás: 1,60) a nagyváradi gimnázium tanulóihoz (átlag: 3,32, szórás: 1,77) képest szignifikánsan gyakrabban ebédelnek rendszeresen (p=0,013). A tiszafüredi tanulók ritkábban fogyasztanak gyorséttermi ételeket (p<0,001), kávét (p=0,003), és energiaitalt (p<0,001) a nagyváradi tanulókhoz képest. Ugyanakkor körükben gyakoribb a rostos üdítőital fogyasztása (p<0,001). Következtetések: Mind a hazai mind pedig a határon túli intézményben javasolt lenne az egészségtudatosság javítása, az egészségmagatartás fejlesztése a különféle egészségnevelési és egészségfejlesztési programok fejlesztését célzó intézkedések révén.hu_HU
dc.description.courseegészségügyi gondozás és prevenció – védőnőhu_HU
dc.description.courseactnappalihu_HU
dc.description.courselangmagyarhu_HU
dc.description.degreeBSc/BAhu_HU
dc.format.extent47hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/298609
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjecttáplálkozási szokásokhu_HU
dc.subjectfizikai aktivitáshu_HU
dc.subjectegészségkommunikációhu_HU
dc.subjectNagyváradhu_HU
dc.subjectTiszafüredhu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Orvostudomány::Népegészségügyhu_HU
dc.titleEgészségmagatartás nemzetközi összehasonlító vizsgálata serdülők körébenhu_HU
Fájlok