A meseélmény hatása az óvodás korú gyermekek érzelmi fejlődésére - mesélési szokások a családban

Abstract

A szakdolgozat a mese szerepét vizsgálja az óvodáskorú gyermekek személyiségfejlődésében, különös tekintettel az otthoni mesélési szokások és az óvodai pedagógiai programok kapcsolatára. Az elméleti háttér bemutatja, hogy a mese miként támogatja a gyermek érzelmi, nyelvi és kognitív fejlődését, valamint kiemeli az élőszavas mesélés sajátos, nehezen pótolható jelentőségét a digitális tartalmakkal szemben. A dolgozat rámutat arra, hogy a mai technológiai környezetben a hagyományos mesélés háttérbe szorulhat, miközben továbbra is meghatározó szerepet tölt be a gyermek érzelmi biztonságának, képzeletének és családi kötődéseinek erősítésében. A kutatás empirikus, kvantitatív jellegű, kérdőíves adatgyűjtésen alapul, amelyben szülők válaszai kerültek elemzésre két eltérő pedagógiai program szerint működő intézményhez kapcsolódóan. A vizsgálat célja annak feltárása, hogy az óvodai pedagógiai programok milyen mértékben befolyásolják a családok otthoni mesélési szokásait, valamint hogy kimutathatók-e különbségek a programspecifikumok mentén. A dolgozat az elméleti megközelítések és a kutatási eredmények összekapcsolásával kíván hozzájárulni a mese pedagógiai jelentőségének mélyebb megértéséhez.