Az éjszakai égbolt látványát magától értetődőnek és természetesnek vesszük, fel sem merül bennünk, hogy megszokott képe megváltozhat, ez az emberi örökség azonban mégis veszélybe került egy általunk generált szennyezés-típusnak köszönhetően, melyet fényszennyezésnek nevezünk. Dolgozatommal szeretném felhívni a figyelmet a fényszennyezés problémájára, rávilágítva arra, hogy ez a szennyezési forma nem csupán az égbolt látványától foszt meg minket, hanem súlyos fenyegetést jelent az élővilágra nézve is. A még fényszennyezés-mentes területek védelmére tett erőfeszítések eredményeként születtek meg a csillagoségbolt-parkok. A szakemberek évekkel ezelőtt felfigyeltek az Aggteleki Nemzeti Park és környékének alacsony fényszennyezettségére, mely potenciális jelöltté teszi a területet egy ilyen jellegű park létrehozására. A dolgozat keretein belül fényszennyezés-méréseket végeztem a nemzeti park területén, valamint kíváncsi voltam lakóhelyem, Taktaharkány és harminc kilométeres körzetének fényszennyezettségéré is, majd a két területen végzett mérési eredményeket hasonlítottam össze egymással. Az Aggteleki Nemzeti Park területén található denevérállomány nemzetközi szinten is kiemelkedő jelentőségű, ezért különös figyelmet érdemel az ott élő emlősök védelme. Az elmúlt másfél évben betekintést nyerhettem a park területén, évtizedek óta tartó monitorozásba, valamint részt vettem a denevérek által szállásként használt templomok díszvilágításának felmérésében is. A dolgozatnak ezért egy külön része foglalkozik a fényszennyezés denevérekre gyakorolt hatásainak kifejtésével, a szállásépületek díszvilágításának felmérése során született adatok bemutatásával, valamint a kivilágítás és a templomok denevérállományának mérete és fajgazdagsága közötti összefüggések vizsgálatával.