Introduction: The present study examines the information on the medical profession and how the changes occurring in the medical practice, the social role and the evaluation of the physician are reflected in the English and Hungarian language medical sociology textbooks used in Hungary. Method: We analyzed chapters of Hungarian language medical sociology textbooks of the last 25 years that discuss medical profession and student choices, and textbooks used in English language courses of Semmelweis University. Results: The corpus of the Hungarian textbooks (history of medical profession, medical role models, models of doctor-patient relationships, medical socialization) stayed relatively unchanged. While preserving the myth of the medical profession, there are criticisms towards the role and relationship models. The theme of the medical education gradually disappears from the English language textbooks. The social positions of the medical profession and health care are discussed in a broader context, focusing on the health care system and health care provision, incorporating the allied professions, and taking aspects of patients/consumers into greater consideration. Summary: Both textbook types reflect on the changes in the social position of the medical profession. However, the English literature approaches the modernization processes from the angles of the health care system and health care provision, resulting in the diminishing importance of the topic of medical profession while the Hungarian literature focuses on the profession and professional education of physicians.

Bevezetés: Jelen munkánkban áttekintjük, hogy a hazai orvosképzésben használt magyar és angol nyelvű orvosi szociológia tankönyvek milyen ismereteket közölnek az orvosi hivatásról és hogyan reflektálnak az orvosi praxisban, az orvos társadalmi szerepében és megítélésében bekövetkezett változásokra. Módszer: Munkánk során egyrészt az elmúlt 25 évben megjelenő magyar nyelvű tankönyvek, másrészt a Semmelweis Egyetemen az angol nyelvű oktatásban használt tankönyvek orvosi hivatással, pályaválasztással kapcsolatos fejezeteit elemeztük. Eredmények: A magyar nyelvű tankönyvek hivatással kapcsolatos törzsanyaga (hivatástörténet, orvosi szerep- és orvos-beteg kapcsolati modellek, pályaszocializáció) nem változott jelentősen. A hivatás mítosz fenntartása mellett a szerep- és kapcsolati modellekre vonatkozóan számos kritika fogalmazódik meg. Az angolszász tankönyvekből az orvosképzés problematikája fokozatosan kiszorul. A hivatás, a gyógyítás társadalmi szerepét tágabb viszonyrendszerben, az egészségügyi rendszer és a betegellátás fókuszba állításával, a gyógyításban részt vevő segítő hivatásoknak a beemelésével, valamint a betegek/fogyasztók nézőpontjának nagyobb figyelembe vételével tárgyalják. Összegzés: Az orvosi hivatás társadalmi helyzetének átalakulására mindkét tankönyvcsoport reflektál. De míg az angol nyelvű tankönyvirodalom az egészségügyi rendszer, az egészségügyi ellátás felől közelíti meg a modernizációs folyamatokat, és ennek következtében a hivatás problematikája le is kerül a vizsgálódás horizontjáról, addig a magyar tankönyvek a professzióra fókuszálnak.