A szakdolgozati kutatásom során arra kerestem a választ, hogy a kutyatartás ténye befolyásolja-e a családdinamikai rendszert, illetve hogy a kutyát tartó, és a kutyát nem tartó egyének közt vajon van-e különbség társas jóllét és néhány személyiségdimenzió esetében. A vizsgálatot kvantitív eljárással, kérdőíves formában vettem fel, ahol a vizsgálati csoport a kutyát tartók csoportja, míg a kontroll csoport a kutyát nem tartó egyének csoportja volt. A megfelelő statisztikai eljárásokat alkalmazva az az eredmény körvonalazódott, hogy a társas jóllét esetében nincs eltérés a két csoport között, azonban személyiség tekintetében a barátságosság személyiségdimenzióban magasabban helyezkedtek el a kutyások a kutyát nem tartókhoz képest. A családdinamikai rendszert vizsgálva beigazolódott, hogy a kutyával rendelkező családok elégedettebbek, jobb a családon belüli kommunikációjuk, és kevésbé széteső a családszerkezetük, mint a kutyát nem tartó családoké.