Különösképpen a légi közlekedésben figyelhető meg a legjelentősebben a fejlődés. Egy 1980 és 2001 közötti időszakot felölelő statisztikai adat szerint, utaskilométerben számítva a forgalom évente átlagosan 7,4 %-al növekedett. Ugyanezen intervallumban az Unió akkor 15 tagállamának a repülőtéri forgalma az ötszörösére emelkedett. 2001. szeptember 11. napja után jelentős visszaesés következett be a légi közlekedésben, melyet a 2008-as gazdasági válság tovább erősített.

Erre a fejlődésre reagálva az Európai Unió lépéseket tett az utasvédelem minimális szintjének biztosítása érdekében a négy fő közlekedési mód – légi, vasúti, autóbuszos és vízi közlekedés – területén. Az utasjogokat a négy közlekedési módra vonatkozó rendeletek biztosítják. A hatály és az egyedi szabályok rendeletenként azonban különbözőek.

Jelen dolgozatban az egyes közlekedési módok hatályos szabályozásának összefoglaló bemutatását tűztem ki célul. Másrészt ezen utasjogokra igen jelentős hatást gyakorló Covid-19 világjárvány kitörését követően bevezetett intézkedések bemutatását az Unió intézményei részéről. Nyilván a teljesség igénye nélkül, hiszen a járványhelyzet napról napra változik, mely nagy hatással van a szabad mozgásra és az Uniós döntéshozóknak a folyamatosan változó helyzetre tekintettel gyorsan kell reagálniuk ezen alapjog biztosítása érdekében.