Terézia Mora történetei a magyar határvidéken, a Fertő-tó környékén játszódnak. Határesetek. Tiltott határátlépések, szökési kísérletek, túlélési stratégiák, reménytelen sóvárgás egy jobb élet után. A határ életre-halálra összeköt két világot. Mora visszaemlékszik e tájra, mely hazája volt, idegenné vált, különös anyaggá. Prózája határeset. Rövid mondatai szakaszokká - versszakaszokká? - állnak össze, mozaikkockaként illeszkednek egymáshoz. A kis darabokban végre felfedezzük a képet: kibontakozik a történet. Néha sejtelmes, máskor józan és tárgyilagos, néha nyomasztó, máskor komikus, de mindig eleven.