Napjainkra megváltoztak a munkavállalók és a munkáltatók igényei, ennek okán egyre több konfliktus alakul ki a felek között. Melynek oka, hogy érdekeik eltérnek, és nehezen összeegyeztethetőek a célok. Mégis mivel a kölcsönösen függő kapcsolatban vannak, ezeket a problémákat meg kell oldani.Dolgozatom elején a témához kapcsolódó alapfogalmakat tisztázom úgy mint jogok gyakorlására kötelezettségek teljesítésére vonatkozóan, ezt követően az együttműködési kötelezettség, tájékoztatási kötelezettség, joggal való visszaélés tilalma, rendeltetés szerű joggyakorlás, személyhez fűződő jogok tiszteletben tartása, egyenlőbánásmód követelménye kerültek meghatározásra. Ezt követően a munkajog és a munkaügyi vita fejlődését részletezem Magyarországi viszonylatban, a jó áttekintés kedvéért négy korszakra lebontva. Általánosságban foglalkozom a következő fejezetekben a konfliktus fogalmával ezen belül is annak típusaival és főbb jellemzőivel, illetve külön kitérek egy speciális, a témámhoz szorosan kapcsolódó konfliktusra; a munkahelyi konfliktusra. Ugyanebben a fejezetben a munkaügyi vita általános fogalmával is részletesebben foglalkozom, de csak az azt követő fejezetben részletezem a típusait úgy, mint az egyéni és kollektív vitát illetve az érdekvita és a jogvita közötti különbséget. A Munka Törvénykönyvében megjelenő szabályozás önálló fejezetet kapott, amelyet két részre osztottam, a munkaügyi jogvitára és a kollektív munkaügyi vitára. Már ebben a fejezetben megemlítem az esetlegesen igénybe vehető vitarendezési módokat de részletesebben az azt követő fejezetben foglalkozom. Így a dolgozatom befejező részeiben a vitarendezési eljárások és a Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendező Szolgálat működésének bemutatása külön- külön fejezetet kapott.