A 2020 tavaszán Magyarországon is megjelent, majd viharos gyorsasággal elterjedt Covid-19 járvány váratlanul és jelentős mértékben változtatta meg az emberek mindennapi életét. A vírus csaknem minden területre kiterjesztette hatását: a munkavégzésre, a hétköznapi tevékenységekre, a családi és baráti kapcsolatokra, illetve a lelkiállapotra egyaránt. A pandémia, valamint az azzal járó egészségügyi és gazdasági válság további negatív következményeinek megakadályozása céljából, 2020 végén megérkezett Magyarországra az első koronavírus elleni vakcina szállítmány. A védőoltással kapcsolatos vélekedések azonban kezdetektől fogva rendkívül megoszlottak és mai napig megoszlanak a magyar lakosság körében: vannak, akik éltek az oltás lehetőségével – akár kettő, három, vagy négy adagot is igénybe vettek -, míg mások teljesen elzárkóztak tőle. Kutatásom elsődleges célja a kockázatvállalás és az oltási hajlandóság kapcsolatának feltárása, valamint a koronavírus elleni védőoltás elfogadása, illetve elutasítása mögötti pszichológiai tényezők megismerése volt a 18 éves kor feletti populációban. Emellett a dolgozatomban alkalmazásra került Rogers védelemmotivációs elmélete, melynek segítségével megvizsgáltam, hogy a modellben található komponensek (észlelt fogékonyság, észlelt súlyosság, észlelt válaszhatékonyság, észlelt énhatékonyság) mutatnak-e összefüggést a személyek védőoltással kapcsolatban hozott döntésével.