A sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók szociális életképességének vizsgálata a hazai szakképzés rendszerében

Abstract

Jelen dolgozat a sajátos nevelési igényű tanulók hazai szakképzési helyzetét és munkaerőpiaci integrációjának kihívásait vizsgálja. A kutatás alapvető célkitűzése, hogy átfogó képet nyújtson a szakképzés rendszerében tanuló fiatalok sikeres elhelyezkedését és társadalmi beilleszkedését befolyásoló segítő, illetve akadályozó tényezőkről. A vizsgálat elméleti hátterét Bábosik István neveléselméleti modellje adja, melyben kiemelt helyet foglal el a szociális életképesség fogalma. Az összefüggések feltárása érdekében kérdőíves felmérést végeztünk a szakképzésben dolgozó gyógypedagógusok és szakoktatók körében, elsősorban az ő szakmai percepcióikra támaszkodva. Az elemzés fókuszában a mindennapi oktatási módszertan, a diákok szociális életképességének pedagógusok általi értékelése, valamint a sikeresen adaptálható pedagógiai jó gyakorlatok feltérképezése állt. Az eredmények egyaránt rávilágítottak a támogató családi háttér meghatározó szerepére, a már működő intézményi jó gyakorlatokra és kihívásokra, valamint azokra a kritikus fejlesztési területekre is, amelyek elengedhetetlenek a tartós integrációhoz.