A munkaviszony jelentős változáson ment keresztül, a rabszolgatartó társadalomtól egészen a 18. századig, amikor már jelentőséget tulajdonítottak a munkának. Az első Munka Törvénykönyve és a mai jogrendszer által írt törvények is fejlődésen mentek keresztül annak érdekében, hogy igazodjanak az elvárások a lehetőségekhez, melyek folyamatosan változtak, fejlődtek. Az elmúlt évtizedeket tekintve is a folyamatos fejlődésről és változásokról beszélhetünk. Amikor először hallottam a kft. kifejezést, utána kellett járnom, hogy mit jelent és meglepődtem, hogy munkaviszonya van a szomszédunkban lakó lánynak, mint titkárnő. Az említett változások eredményként jöttek létre például az egyszerűsített foglalkozás, vagy az otthoni távmunka. Többek között ezek is segítik azon személyek munkavállalását, akik nem munkaszerződéssel történő foglalkoztatásban találnak munkát. A munkaviszonyban és a dolgozatomban részletezett egyéb jogviszonyban dolgozók a munkajog törvényei alapján végezhetik feladatukat, melyek közül a munkaviszonyt érintő Munka Törvénykönyvet elemeztem részletesebben. Kitértem a munkajogi meghatározásokra, az egyes fogalmakra és kitekintettem az európai platform területére, valamint saját munkahelyemen tapasztaltakra is. A munka fontos része életünknek, vannak, akik rabjává tudnak válni, míg akadnak olyan emberek is, akik ügyesen kerülik azt. Ferdinand Dvorin (Pozsonyi újságíró) írja: „A munka nélküli jólét unalommal bünteti az embert.”