Innovációs projektek tapasztalatai az „európai paradoxon” tükrében

Abstract

A gazdaság fejlődésének, a vállalatok hosszú távon nyújtott magas színvonalú teljesítményének meghatározó tényezője lehet a vállalati innováció. A 2000-es évek után az Európai Unió pozíciója nem javult a nemzetközi innovációs versenyben, bár a lisszaboni célkitűzéseket teljesítve 2010 után javuló tendenciát mutat, még mindig lemarad az élmezőnytől K+F+I tekintetében. A folyamat mögött részben a gyorsan iparosodó fejlődő országok egy részének a gyors K+F+I felzárkózása áll, részben pedig Európa nemzeti innovációs rendszereinek viszonylag lassú intézményi fejlődése. A relatív európai lemaradás magyarázatára gyakran alkalmazott „európai paradoxon” jelenség azonban módszertani okok miatt nem egyértelmű. A kutatás során először a kiválasztott területek innovációs pozíciói képezik a vizsgálat tárgyát a nemzetközi innovációs versenyben, majd az Európai Unió gyengébb összesített teljesítményének egyik közkeletű szakmai magyarázata, az „európai paradoxon”. A cikkben ennek feltételezett jelenléte, esetleges okai, körülményei számos empirikus kutatással ellentétben vállalati vezetőkkel készített interjúk alapján kerülnek ismertetésre.