A békében élő emberek nem igazán szeretnek az erőszakról beszélni, abba pedig végképp nem szívesen gondolnak bele, hogy ő maguk valaha is erőszakos cselekedetet kövessenek el, vagy annak áldozatává váljanak. Viszont akármennyire is próbálunk elzárkózni a téma elől, tudomásul kell vennünk, hogy az erőszaknak számos formája létezik, melyekkel valószínűleg a mindennapi életben számtalan alkalommal találkoztunk már életünk során, akár anélkül, hogy mi magunk felismertük vagy tudomásul vettük volna azt. Ezen dolgozatomban főleg azt vizsgálom, hogy a különféle erőszakos környezetekben hogyan viselkednek az emberek, illetve, hogy az adott helyzet mennyire képes befolyásolni gondolkodásukat, döntéshozatalukat. Ahhoz azonban, hogy ezeket megértsük nem szabad beleesni az előítélet csapdájába, el kell képzelnünk, hogy abban az adott helyzetben mi is hasonlóképpen viselkedtünk volna, mint az elkövetők, vagy éppen azok, akik végül nem váltak elkövetőkké. Elvégre sose lehet biztosan tudni, hogy mi magunk mit tennénk egy hasonló szituációban, mennyire ragaszkodnánk elveinkhez és normáinkhoz, ha a saját, vagy egy szerettünk élete forogna kockán. Véleményem szerint sokszor hajlamosak vagyunk túl előítéletesek lenni azokkal az emberekkel szemben, akik éltek az erőszak kínálta lehetőségekkel, illetve azokkal, akiknek muszáj volt erőszakot alkalmazniuk. Hiszen az emberek nem egyformák, mindannyian különbözőek vagyunk, nem vagyunk csak jók, vagy csak rosszak, az ember személyisége ennél sokkal több dologból tevődik össze, és annak, hogy hogyan cselekszünk egy adott szituációban számos befolyásoló tényezője lehet.