Kutatásom fő fókuszát a perinatális időszak adja és ennek az időszaknak az egészen akár felnőttkorig elhúzódó lélektani hatásait vizsgáltam. Arra kerestem a választ, hogy a születés történései, így például, hogy milyen szülészeti beavatkozások történtek a születés során, töltött-e együtt időt az édesanya és gyermeke közvetlenül a születés után és hogy milyen mértékű stresszt élt át az édesanya a szülés alatt, hogyan függnek össze olyan felnőttkori működésmódokkal és pszichés konstruktumokkal, mint az észlelt stressz szint, a stresszel való megküzdés során alkalmazott stratégiák és az emberi kapcsolatok minőségét befolyásoló kötődési jellemzők. Az eredmények szerint kevésbé bíznak kapcsolataikban és ritkábban alkalmaznak stresszes helyzetben társas támaszt azok, akiknek oxitocinnal indult be a születése, továbbá, a császármetszéssel születettek nagyobb függetlenségigénnyel rendelkeznek és azok, akik egyáltalán nem tölthettek időt az anyukájukkal, inkább fókuszálnak az érzelmeikre egy-egy nehéz helyzettel való megküzdés során. A felnőttkori észlelt stresszre vonatkozóan viszont nem találtam összefüggést a születés körülményeivel kapcsolatban. A kis mintaelemszám (n=80) és amiatt, hogy a vizsgált lélektani működésekre számos egyéb tényező is hatással lehet, az eredményeket fenntartással érdemes kezelni és további kutatások szükségesek az összefüggések és hatásmechanizmusok pontosabb feltárására.