Disszertációnkban a felsőoktatás egyik speciális képzésének, a felsőoktatási szakképzésnek vizsgáltuk meg a kialakulását, fejlődését, hallgatói rekrutációját nemzetközi és hazai szinten. A társadalmi és oktatáspolitikai folyamatok értelmezése során a kialakulás és fejlődéstörténet mellett a felsőoktatási szakképzésben tanuló hallgatók továbbtanulási stratégiáit, egyéni, szociokulturális, tanulmányi vonatkozásaikat és aspirációikat is vizsgálni kívántuk. A jelentkezési okok és hallgatói háttér mellett a képzésekhez kötődő véleményük, tanulási stratégiájuk, elhelyezkedési esélyeik, továbbtanulási és munkavállalási terveik vizsgálata is részét képezte kutatásunknak. A nemzetközi összehasonlító kutatások (Kirsch et al., 2003; Kirsch &Yves, 2011; Grm & Bjørnåvold, 2014; Crosier et al., 2018, 2020) és a felsőfokú szakképzéseket vizsgáló Európai kutatások is rámutattak arra, hogy a képzések a hátrányos helyzetű, nem tradicionális hallgatóknak jelentenek kitörési lehetőséget (Davies, 2013; Baird et al., 2012). A lemorzsolódás veszélye (Round et al., 2012; Lardy et al., 2022) pedig igazoltan a rosszabb szocio-kulturális háttérrel rendelkezők és munka mellett tanulók esetében gyakoribb (Davies, 2013; Nzekwe-Excel, 2012). Disszertációnkban egy országos szintű felvételi adatbázis (FELVI 2016, 2017) másodelemzésére és egy saját kérdőíves adatfelvételen alapuló adatbázis (FOSZ 2018) (n=1628 fő) elemzésére vállalkoztunk. A kérdőíves vizsgálatot Magyarország 23 felsőoktatási intézményében folytattuk a felsőoktatási szakképzésben nappali és levelező tagozaton tanuló hallgatók körében valamennyi képzési területen. Hipotéziseink vizsgálatához többféle statisztikai eljárást alkalmaztunk. Az eredményeink rámutattak arra, hogy az alapképzéses hallgatókhoz képest rosszabb szociokulturális és tanulmányi eredményekkel rendelkeznek a felsőoktatási szakképzésben tanuló hallgatók. A hallgatói hátteret illetően látható, hogy kis-és közepes méretű településekről (város, nagyközség, község) érkeznek a diákok és a képzőhely közvetlen környezetükben van, mert nem vállalnak nagy távolságokat. Arányaiban többen vannak közöttük a hátrányos helyzetűek, főként a pedagógusképzési, jogi és agrár területen az alapképzéses társaikhoz képest. A kutatás megerősítette azon hipotézisünket, melyben a tanulmányi eredményesség szempontjából azt feltételeztük, hogy az alapképzésben tanuló hallgatók jobb középiskolai eredményekkel rendelkeznek (tanulmányi átlag, emelt szintű érettségi, nyelvvizsga) jellemzőbben közöttük többen vannak a gimnáziumi végzettséggel rendelkezők, mint a felsőoktatási szakképzésben tanulók. A hallgatók jelentkezési preferenciáinak vizsgálata során egyértelműen láthatóvá vált, hogy a döntési folyamatokban továbbra is megjelenik a bizonytalanság (Karsai, 2011; Fehérvári, 2012; Szemerszki; 2012), a hallgatóknak csak egyfajta eszköz a felsőoktatási szakképzés. Kutatásunk azt mutatta, hogy a felsőoktatási szakképzés esetében is lehet célcsoportokat azonosítani a tanulási aspirációk tekintetében. Klaszterelemzés segítségével 3 csoport vált láthatóvá. A Tudatos építkezők (757 fő) csoportjába azon hallgatók kerültek, akiknek a képzés iránti elhivatottsága a legerősebb volt. A felsőfokú képzettséggel járó jobb elhelyezkedési lehetőség és magasabb kereset motiválta a képzésbe történő jelentkezésre az Ugródeszkázók”(454 fő) csoportjába tartozókat, akik keveset tudtak előzetesen a felsőoktatási szakképzésről. A Papírért tanulók (411 fő) csoportjába tartozóknál is látható, hogy kevés információval rendelkeztek a jelentkezés idején a felsőoktatási szakképzésről, szülők, barátok ambicionálták őket, tanácstalanok voltak a szakválasztásnál, jellemzően 3. helyen jelölték meg a FOSZ képzést. Kutatásunkban a lemorzsolódókat nem tudtuk azonosítani. A hallgatók tanulási motivációnak és tanulási stratégiáinak vizsgálata során arra jutottunk, hogy a felsőoktatási szakképzésben tanuló hallgatók szeretnek önállóan tanulni, az elektronikus tanulási környezetet preferálják, a csoportlégkör és oktatókkal való konzultáció lehetősége nem fontos számukra. Kutatásunk során a felsőoktatási szakképzés hallgatóinak tanulási stratégiája alapján három klasztercsoportot alakítottunk ki. A „Tudatos szervezők” (514 fő) csoportjába azok tartoznak, akik jó szervezők, rendszerességre törekszenek. A „Reprodukálók” (632 fő) klaszterbe tartozók számára a tanulás során kialakított átfogó kép kialakítása mellékes, nem szeretnek különféle tanulási technikákat alkalmazni. A „Mélyrehatók” (481 fő) sok időt fordítanak a tanulásra, összefüggések keresésére, szeretnek utána olvasni a számukra kérdéses dolgoknak. Folyamatosan ellenőrzik tanulásukat, a részletekre is koncentrálni próbálnak. Disszertációnkban a hallgatók munkaerő-piaci lehetőségeit, elhelyezkedési és távlati céljait is vizsgáltuk. Eredményeink a felsőoktatási szakképzés esetén is igazolták a felsőfokú szakképzés vizsgálata során tapasztaltakat, vagyis erőteljesen megjelenik a továbbtanulási szándék a hallgatók több, mint 50%-nál, mely a már elkezdett szakmai terület folytatását vagy egy másik szakmai területre történő áttérést jelenthet (8,68%). A felsőfokú szakképzéshez képest a felsőoktatási szakképzésben tanulók pozitívabban látják elhelyezkedési lehetőségeiket. 52,64%-uk azt gondolja, hogy könnyen el tud helyezkedni a FOSZ végzettséggel és csak 18,70%-a véli úgy, hogy nem tud elhelyezkedni. Összességében úgy látjuk, hogy disszertációnk elérte kitűzött célját, hiszen átfogú képet sikerült kialakítanunk a képzés kialakulásáról, fejlődéstörténetéről és hallgatói rekrutációs bázisáról.

In this dissertation, we examined the emergence, development, and student recruitment of short-cycle higher education (SCHE), a specialised training in higher education, internationally as well as in Hungary. In addition to the history of the development and evolution of the social and educational policy processes, we also set out to examine SCHE students’ strategies for further education as well as their individual, socio-cultural, and academic characteristics and aspirations. In addition to their reasons for enrolment and their background, students’ views on the programmes, their learning strategies, their chances of finding employment, and their plans for further education and employment were also part of our research. International comparative studies (Kirsch et al., 2003; Kirsch & Yves, 2011; Grm & Bjørnåvold, 2014; Crosier et al., 2018, 2020) and European research on short-cycle higher education have shown that this form of training provides the opportunity of advancement for disadvantaged, non-traditional students (Davies, 2013; Baird et al., 2012). The risk of attrition (Round et al., 2012; Lardy et al., 2022) is demonstrably higher among those from unfavourable socio-cultural backgrounds and those who work while studying (Davies, 2013; Nzekwe-Excel, 2012). In this dissertation, we undertook a secondary analysis of a national-level admission database (FELVI 2016, 2017) and an analysis of a database based on a self-developed survey (FOSZ 2018) (n=1,628). The survey was conducted in 23 higher education institutions in Hungary among full-time and part-time students in all fields of short-cycle higher education. To test our hypotheses, multiple statistical methods were applied. According to our findings, students in short-cycle higher education have worse socio-cultural and academic outcomes compared to students in bachelor’s degree programmes. As for students’ background, the findings show that SCHE students come from small and medium sized settlements (large town, small town, village). The place of education is usually in their immediate vicinity because they are not willing to travel long distances. They are proportionally more disadvantaged, especially in the fields of teacher education, law, and agriculture, compared to bachelor’s students. The results confirmed our hypothesis on academic performance, namely that bachelor’s students have better secondary school results than SCHE students (in terms of GPA, advanced school leaving certificates, language certificates) and are more likely to have attended secondary grammar schools. Students’ application preferences clearly show that uncertainty remains an integral part of the decision-making process (Karsai, 2011; Fehérvári, 2012; Szemerszki; 2012), with short-cycle higher education perceived only as a means to an end. Our research demonstrated the possibility of identifying target groups in terms of learning aspirations in short-cycle higher education. Applying cluster analysis yielded 3 distinct groups. The group of Conscious Builders (757 students) was composed of students with the strongest commitment to the training. Those in the Stepping Stone Jumpers group (454 students), who had little prior knowledge of short-cycle higher education, were motivated to enrol by more extensive employment opportunities and higher earnings associated with the qualification. Those in the Qualification-focused group (411 students) also had little information about short-cycle higher education at the time of application, were encouraged to apply by parents and friends, had little idea as to their choice of programme, and typically ranked SCHE as their third choice. In this research, we were not able to identify dropouts. The assessment of students’ motivation to learn and learning strategies revealed SCHE students’ preference for learning independently, ideally in an e-learning environment, with no importance placed on the possibility of group learning and consultation with instructors. Our research grouped SCHE students’ learning strategies into three clusters. The cluster of Conscious Organisers (514 students) included good organisers striving for regularity. Those in the Reproducers cluster (632 students) did not aim to develop a comprehensive overview of the subject matter during learning and refrained from using different learning techniques. The group of Deep Learners (481 students) spent considerable time learning, looking for connections, and even doing further research on topics which interested them. They constantly evaluated their learning and attempted to focus on details. In this dissertation, we also examined students’ labour market opportunities, employment objectives, and future goals. The findings on short-cycle higher education are similar to those previously observed for the prior, discontinued form of post-secondary vocational training offered by secondary as well as higher education institutions: over 50% of students have a strong intention to continue their studies, either in the professional field they have already started or moving to another field (8.68%). Compared to the prior form of post-secondary vocational training, students in short-cycle higher education have a more positive perception of their job prospects, with 52.64% of them believing that they can easily find employment with a SCHE qualification and only 18.70% thinking that they cannot find employment. Overall, we believe that this dissertation achieved its aim of providing a comprehensive picture of the development, evolution, and student recruitment base of this training form.